Külföld
Moszkva a német, a dán és a svéd nagykövetet kérte számon
Moszkva szerint az Északi Áramlat felrobbantása kapcsán „kevéssé hihető verziók” megjelenése a médiában nem véletlen
Az orosz diplomáciai tárca kifogásolta, hogy a három ország vezetése nem biztosította a nemzeti vizsgálatok átláthatóságát, és nem reagált Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök üzenetére, amely nyílt és inkluzív nyomozati folyamatot sürgetett, a Gazprom és az orosz hatóságok bevonásával.
„Megállapítottuk, hogy ezen országok egyértelműen nem érdekeltek az diverzánsakció valódi körülményeinek megállapításában. Éppen ellenkezőleg, cselekedeteikkel egyértelműen húzzák az időt, és megpróbálják elfedni a nyomokat és a bűncselekmény valódi elkövetőit, akik mögött szerintünk ismert országok állnak” – hangzott az orosz nyilatkozat.
Az orosz minisztérium hangot adott álláspontjának, mely szerint a „kevéssé hihető verziók” megjelenése a médiában nem véletlen, mert ezek révén próbálják meg összezavarni a képet.
Az Oroszországból Németországba irányuló balti-tengeri Északi Áramlat és az Északi Áramlat–2 gázvezetéken tavaly szeptember 26-án történt robbanás. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a szándékos merényletet. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást.
