Kína több ezer állampolgárt és külföldit sújthat kiutazási tilalommal

Az elsősorban a 2016 és 2022 közötti időszakra vonatkozó jelentésében a csoport kiemeli, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es beiktatása óta a pekingi kormányzat jogilag is megágyazott a tilalmaknak. A csoport becslései szerint kínai állampolgárok tízezreit érintheti a tilalom, a többi között jogvédőket, jogászokat és aktivistákat, valamint az ujgur etnikai kisebbség több tagját.

Külföldi üzleti csoportok aggodalmuknak adtak hangot a nem egyszer bírósági eljárásokban végződő tilalmak miatt, és rámutattak arra, hogy mindeközben Peking azt hangsúlyozza, hogy az ország – a három évig tartó járványkorlátozások után – ismét nyitott a külföldi befektetők számára.

A Reuters hírügynökség elemzése szerint 2016 és 2022 között nyolcszorosára nőtt a tilalom által sújtottak száma. A hírügynökség megkeresésére a kínai közbiztonsági tárca nem reagált, így pontosan nem tudni, jelenleg hány embert, köztük hány külföldi állampolgárt érint.

Az ügyhöz közel állók szerint a Kínát elhagyni nem tudók között van az amerikai, vállalati elemzési és átvilágítási szolgáltatásokat nyújtó Mintz Group szingapúri ügyvezetője, azonban a kínai hatóságok róla sem szolgáltak felvilágosítással.

A kínai külügyminisztérium március végén jelentette be, hogy a vállalat tevékenységét törvénysértésre hivatkozással felfüggesztették. Lester Ross Kínában élő amerikai ügyvéd úgy vélte, a Washington és Peking közötti feszültség erősödése miatt várhatóan további tilalmakra kell számítani, hozzátéve, hogy az utóbbi időben több vállalat megkereste az ügyben.

Kína a múlt héten egyúttal kiegészítette a kémkedés elleni jogszabályait, melyek ezentúl lehetővé teszik, hogy megtiltsák a kiutazást mindazok számára, akik ellen eljárás folyik az ázsiai országban. A tilalom a kínai jogszabályok szerint azokat érintheti, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra, valamint a kínai nemzeti érdekekre nézve.

Kínai bírósági források szerint 2018-ban 34 ezer embert érintett a kiutazási tilalom, 55 százalékkal többet, mint az előző évben. „Bármilyen okból megtilthatják, hogy elhagyd az országot" – idézi a The Guardian Hsziang Li emberi jogi aktivistát, aki két évig nem hagyhatta el Kínát, ahonnan 2017-ben sikerült végül megszöknie, s ezt követően az Egyesült Államokban szerzett menedékjogot.