Uniós biztos: az EU jó úton halad afelé, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon

A külön kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből azt az uniós alapot fogják finanszírozni, amely segíteni fogja a tagállamokat az átállás társadalmi hatásainak kezelésében.

„A közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer 2027-től indul. Ez 2030-ra a jelenlegi helyzethez képest 45 százalékkal járulhat hozzá a további kibocsátáscsökkentéshez” -– jelentette ki Gentiloni.

Véleménye szerint a legszegényebbek járulnak hozzá a legkevésbé a káros éghajlatváltozáshoz, mégis ők viselik annak fő terheit. „Felelősségünk megakadályozni, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránytalanul nagy mértékben érintettek legyenek. Ezért a tagállamok a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeik teljes egészét éghajlati projektekre és az átállás szociális kezelésére fordítják” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a klímaváltozás szociális hatásait enyhítő alap a zöldátállás miatt kiszolgáltatott háztartásokra, a közlekedést használókra és a mikrovállalkozásokra, különösen az energiaszegénységben vagy „közlekedési szegénységben” élő polgárokra gyakorolt hatásait fogja kezelni, 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani.

Tóth Edina fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában rámutatott: „A kibocsátáscsökkentéssel nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat. Meg kell akadályozni, hogy a brüsszeli szabályozásból eredő többletterheket a magyar családokra hárítsák!” – emelte ki.

Véleménye szerint „Brüsszel elhibázott klímapolitikája miatt már most is az egekben vannak az energiaárak, és elszabadult az infláció”. Az EU károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszerének részeként hozzáadott lakossági klímaadó elfogadása különösen kedvezőtlenül érintheti az európai, köztük a magyar családokat, és veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési program hosszú távú fenntarthatóságát is – hívta fel a figyelmet.

Jelenleg Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak egész Európában, ezért egy ilyen típusú klímaadó bevezetése pontosan a magyar háztartások költségeit növelné meg a legnagyobb mértékben, ez pedig elfogadhatatlan számunkra – jelentette ki.

A fideszes képviselő úgy véli, a zöldátállás költségét nem a magyar háztartásokkal, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni. „A gazdasági növekedést gátló, irreális elképzelések helyett valódi környezet- és polgárbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség!” – zárta felszólalását Tóth Edina.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) révén a klímavédelmi csomagnak legalább van olyan eleme, amely az európai ipar védelmét szolgálja. „Ez létszükséglet, hisz a termelőcégek a háború, a szankciók és az Egyesült Államok protekcionista lépései közepette a túléléséért küzdenek” – jelentette ki.

„A CBAM végre azt teszi, ami az értelmes klímapolitika alapelve kellene hogy legyen: a lakosság és a kis- és középvállalkozások helyett a szennyezőkkel, a harmadik országokban olcsóbban, alacsonyabb klímavédelmi normák mellett termelő cégekkel fizettet. Abban ugyanakkor csak reménykedem, hogy ezzel ösztönözni tudjuk partnereinket a zöldátállásra, és nem más, a környezetbarát termelésre kevésbé kényes országokban értékesítik majd a mi piacainkról kiszorított árut” – emelte ki Győri Enikő.

Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a CBAM majdani felülvizsgálatakor legyen szempont az unió versenyképessége is, „feleslegesen ne korlátozzuk a harmadik országokból származó behozatalt, hiszen az megdrágítja az európai termelést és az uniós kivitelt is”.

Győri Enikő leszögezte: „Ezenkívül meg kell majd vizsgálni, milyen hatást gyakorol a CBAM az uniós exportra. Fontos, hogy a nemzetközi kereskedelmi játékszabályokat mindenkor betartsa az EU.”