Külföld
Josep Borrell: A tagállami vezetőkkel az Ukrajnának szánt lőszer biztosításáról egyeztetünk
Az uniós hozzájárulás e millió tüzérségi lőszert tenne ki 12 hónap alatt, kétmilliárd euróból – mondta.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus ne vezessen globális bizonytalansághoz, élelmiszerhiányhoz, az árak rendkívüli emelkedéséhez. Hangsúlyozta: Oroszország legtöbb támogatóját elvesztette, a békéhez csak az vezethet, ha Moszkva saját határain belülre vezényli vissza hadseregét.
Közölte továbbá: Németország és az Európai Bizottság közötti tárgyalások „jó úton haladnak”, hogy megoldás szülessen azon uniós jogszabály körüli vitában, amely szerint az unióban 2035-től nem lehetne új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az autógyártó nagyhatalom Németország azt kívánja elérni, hogy az EU 2035 után engedélyezze az e-üzemanyaggal működő új autók értékesítését.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki részt vesz az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján, elmondta, hogy látogatása bizonyítja Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kiváló együttműködést.
A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ távolodik a fenntarthatósági célok teljesítésétől, egyre több az éhező, terjed a szegénység, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre kevésbé hozzáférhetőek a világ számos részén. Véleménye szerint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (ICCP) legutóbbi jelentése drámai helyzetre világít rá.
„Egyre kilátástalanabb a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérése. Nagy horderejű lépésekre és gyorsított átállási menetrendre van szükség, és ebben a tekintetben számítunk az Európai Unió vezető szerepére” – jelentette ki.
Kaja Kallas észt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy előrelépést kell tenni agresszió bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék létrehozása érdekében. Mint mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancs azt mutatja, hogy egyetlen vezető sem kerülheti el az elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatást.
Szerinte az EU-nak nem szabad enyhítenie az Oroszország elleni szankciókat.
„Oroszországnak kevesebb bevétele van az olajból, a gazdasági szankciók, az olajárplafon bevezetésével, együtt negatív hatással vannak az orosz gazdaságra és a háborús gépezetüket működtető üzemanyag-ellátási képességére. Folytatunk, kell tehát a szankciós politikát” – hangsúlyozta.
Az észt miniszterelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy az EU képes volt gyorsan lépni az Ukrajnának szánt lőszerek közös vásárlására és szállítására vonatkozó megállapodás ügyében.
„Az Ukrajnának szánt egymillió tüzérségi lőszer elég nagy mennyiség. Az, hogy elég lesz-e, az attól függ, meddig tart a háború. Ezért továbbra is minden eszközünkre szükségünk van, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy fejezze be ezt a háborút” – hangsúlyozta.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak elmondta, hogy az EU-nak alaposan át kell gondolnia a belső égésű motorral hajtott autók értékesítésének 2035-ig való betiltására irányuló bizottsági javaslatot.
„Vannak olyan autóipari technológiák, amelyekben Olaszország és Európa versenyelőnyben van, ezt hátráltatná az, ha olyan technológiák mellett köteleződünk el, amelyek terén más országoknak van versenyelőnyük” – jelentette ki. Mint mondta, Olaszország támogatja a zöld átállás céljai, de nem az EU-nak kellene eldönteni, milyen technológiát használjanak a tagállamok a célok eléréséhez.
Az Európai Tanács tagjai kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket.
A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével, majd az ukrajnai háborúval foglalkozó vitát megelőzően Volodmir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül mond beszédet.
Az uniós tagországok vezetői továbbá megbeszélést folytatnak majd a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdasági helyzetről, az energiaügyekről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, köztük a migrációról.
