Dél-Korea kártalanítja a japán háborús kényszermunka áldozatait

Japán és az Egyesült Államok elsőként üdvözölte Dél-Korea bejelentését, bár az áldozatok bírálták a javaslatot, mert az messze elmarad a követeléseiktől, miszerint teljes bocsánatkérést várnak Tokiótól, és az érintett japán vállalatoktól közvetlen kártérítést követelnek.

Szöul és Tokió közösen is elítéli Észak-Korea magatartását, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok régóta feszültek a múlt miatt. 1910 és 1945 között Japán gyarmati uralmat gyakorolt a Koreai-félszigeten, és ezt sokan nem felejtették el. Korea 14 nap híján 35 éven át volt a Japán Birodalom része, hivatalosan 1910-től 1945-ig. Szöuli adatok szerint ebben a több mint három évtizedes megszállás alatt Japán mintegy 780 ezer koreait sorozott be kényszermunkára, miközben a japán csapatok szexuális rabszolgaságra kényszerítették a nőket.

Szöul azt tervezi, hogy a Tokióval kötött 1965-ös jóvátételi megállapodásból részesülő dél-koreai nagyvállalatoktól pénzt von el, és azt az áldozatok kártalanítására fordítja. Abban bíznak, hogy Japán pozitívan reagál a nagy bejelentésre, és a japán vállalatok önkéntes módon járulnak hozzá ehhez, illetve bocsánatot kérnek.

Az 1965-ös szerződés értelmében a két ország helyreállította a diplomáciai kapcsolatait, és mintegy 800 millió dolláros jóvátételi csomagot nyújtottak át támogatások és olcsó kölcsönök formájában.

Yoshimasa Hayashi tokiói külügyminiszter üdvözölte az új tervet, és azt mondta, sikerült helyreállítani az évek óta tartó feszültségek után az egészséges kapcsolatokat. A France 24 azt írja, az elemzők szerint most nagyrészt minden azon múlik, hogyan reagál Japán, mit fog tenni, mert ha semmi érdemeleges nem történik a részükről, akkor a dél-koreai bejelentés hiába történelmi, annak nem lesz igazi ereje.

2015-ben a két ország egyezségre jutott, melynek az volt a célja, hogy véglegesen és visszafordíthatatlanul megoldják a kérdést, miközben Japán bocsánatot kér és létrehoznak egy egymilliárd jenes alapot a túlélők részére. Dél-Korea később visszalépett a megállapodástól, és gyakorlatilag érvénytelenítette azt az áldozatok belegyezésének hiányára hivatkozva. Mindez diplomáciai vitát eredményezett, mely többek között a kereskedelmi és a biztonsági kapcsolatokra is kihatott.