Megkezdődött a béke Nobel-díjas pere

A Vjaszna a közösségi portálokon tette közzé, hogy Alesz Bjaljackit és a vele együtt bíróság elé állított munkatársait, Valjancin Sztefanovicsot és Uladzimir Labkovicsot a bíróságon a tárgyalás kezdetén lehetett látni a vádlottaknak fenntartott fémketrecben. A három férfi 2021 júliusa óta van őrizetben.

Bjaljacki két jogvédelmi szervezettel – az orosz Memoriallal és az ukrán Polgári Szabadságok Központjával – közösen kapta tavaly a béke Nobel-díjat „az emberi jogok, a demokrácia iránti elkötelezettségéért”.

A 60 éves Bjaljackit és társait a 2020. évi tömegtüntetések után tartóztatták le, amelyekkel a vitatott tisztaságú 2020. augusztusi elnökválasztás után az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka újraválasztása ellen tiltakoztak.

Bjaljacki, Sztefanovics és Lakovics ellen eredetileg adócsalás miatt emeltek vádat. A Vjaszna novemberi közlése alapján héttől tizenkét évig terjedő börtönnel sújthatják őket. A szervezet szerint azzal vádolják őket, hogy „szervezetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a fehérorosz határon” és „a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek”.

A negyedik vádlott, Zmitro Salaujov, aki felett távollétében mondanak ítéletet, mert Lengyelországba menekült, mondvacsinált pernek nevezte az eljárását az AFP francia hírügynökség megkeresésére. „Képtelenségnek” nevezte vádakat és a bírósági eljárási „színházat”.

Hétfőn a Tut.by hírportál több újságírója, közöttük Marina Zolatava főszerkesztő pere kezdődik. Őket adócsalással és gyűlöletkeltéssel vádolják.

Január 17-én az elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint második helyen végzett Svjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető pere kezdődik, a Litvániában élő politikus távollétében. Ellene számos vádpontban – hazaárulás, összeesküvés a hatalom alkotmányellenes megragadására, valamint szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése – folyik eljárás. Férjét, Szjarhej Cihanouszkit 2021 decemberében ítélték 18 évi elzárásra „tömeges zavargások szervezése”, „gyűlöletkeltés”, „a közrend megzavarása” és „a választási bizottság bojkottálása” címén.

A Vjaszna szerint 1448 politikai fogoly ült börtönben Fehéroroszországban 2022. december 31-én. 2020 óta mintegy ötvenezer embert állítottak elő, amiért részt vettek a tüntetésekben vagy bírálták a hatóságokat – írta a jogvédő szervezet.