Fizetésemelésért sztrájkolnak a franciák

Az egynapos figyelmeztető sztrájkhoz sokan csatlakoztak a közszférában és a közoktatásban, az energiaiparban, az állami közlekedési vállalatoknál, a kereskedelemben, a teherfuvarozásban.

A vasúti közlekedésben csak minden második vonat közlekedett kedden, de miután a lakosság felkészült a tiltakozónapra, a pályaudvarokon nyugalom volt, nem alakultak ki kaotikus jelenetek. A vasúttársaság jelezte: szerdán menetrendszerűen indulnak a vonatok. A párizsi metróban nem voltak fennakadások, a buszok és a villamosok viszont ritkábban közlekedtek.

Az oktatási tárca szerint a tanároknak átlagosan 6 százaléka vett részt a sztrájkban, a középiskolákban 10 százalékos az arány, a szakszervezetek szerint azonban ennél jóval többen tiltakoztak országszerte a közoktatási intézményekben, ahol a menzák sem nyitottak ki.

Az utcai megmozdulásokat délután szervezték, 150 városban rendeztek felvonulásokat, Párizsban 2 órakor indult a menet az Italie térről. A belügyminisztérium összesítése szerint országosan 107 ezren, a tiltakozást szervező CGT szakszervezet szerint 300 ezren voltak az utcákon. A fővárosban a szervezők 70 ezer, a rendőrség 13 ezer tiltakozót számolt össze.

A párizsi megmozduláson megjelentek fekete ruhás fiatal rendbontók, akik kirakatokat törtek be, és az összecsapást keresték a rendőrökkel. Tizenegy embert előállítottak, nyolc rendőr könnyebben megsérült, a CGT szakszervezet azt közölte, hogy a felvonulók közül hatan megsérültek a rendőrségi beavatkozás következtében.  

A megmozdulás célja a jelenleg 5,6 százalékos inflációt követő, illetve azt meghaladó fizetésemelés kikényszerítése a munkáltatóktól.

A sztrájkolók az ellen is tiltakoztak, hogy a kormány hatóságilag kötelezett egyes sztrájkoló olajipari dolgozókat a munkafelvételre annak érdekében, hogy a kőolajtárolók blokádját feloldják, és megszűnjenek az ellátási gondok a benzinkutakon.

Hétfőn a kormány a TotalEnergies két újabb tározóját nyittatta meg a prefektúrával, és Olivier Véran kormányszóvivő jelezte, hogy a hatósági eljárások addig folytatódnak, ameddig szükséges. A szakszervezetek minden alkalommal megtámadták a bíróságon a kormány fellépését, de az igazságszolgáltatás úgy ítélte meg, hogy a prefektúra eljárása törvényes és arányos.  

A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei – a CFDT és a CFE–CGC – bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak.

Azonban a sztrájkot meghirdető CGT szakszervezet – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első fél évben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – nem írta alá a megállapodást.

Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a benzinkutak harmadánál még mindig hiány van legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál vannak ellátási gondok.

Emmanuel Macron államfő hétfőn megígérte, a kormány mindent megtesz azért, hogy ez a válság a lehető leggyorsabban rendeződjön. A kormány ugyanakkor elismerte a franciák aggodalmait az infláció miatt. Gérald Darmanin belügyminiszter kedden úgy vélte, hogy gond van a fizetésekkel, és azt kérte a munkáltatóktól, hogy amennyiben van rá fedezet, emeljék a béreket.

Az olajipari sztrájknak és a vasúti dolgozók munkabeszüntetésének folytatását illetően Philippe Martinez, a szervező CGT szakszervezet főtitkára elmondta: a dolgozóknak kell eldönteniük, hogy mi történjen. A legnagyobb szakszervezet, a reformpárti CFDT viszont nem vesz részt a tiltakozó megmozdulásban, mert az inflációs gondokra nem tartja célravezetőnek az általános sztrájkot, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.

Az Elabe közvéleménykutató intézet felmérése szerint a franciák 39 százaléka támogatja a megmozdulást, 49 százalékuk nem ért vele egyet.