Gazdaság

Kreml: Sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel

Egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye - jelentette ki kedden este Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Kreml: Sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel
A dán hadsereg felvételein a tengeri felszínére törő buborékokat lehetett látni egy nagyjából egy több mint egy kilométer átmérőjű körben
Fotó: Dán Védelmi Minisztérium

„Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt” - húzta alá Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján.

„Egyelőre nincsenek értesüléseink arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében” - mondta a dán vezető, hozzátéve, hogy a hatóságok nem tekintik közvetlen katonai fenyegetésnek a történteket.

Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot követel

Keddi korábbi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A dán és svéd mérőállomások két erős robbanást észleltek a szivárgások előtt. Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva kedden közölte, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről, vagy földcsuszamlásról van szó. Az elsőt hétfőn reggel két óra három perckor, a másodikat este hét óra négy perckor regisztrálták. Az utóbbi ereje egy 2,3-as erősségű földrengésnek és több mint száz kilogramm dinamitnak felelt meg.

Lund hangsúlyozta, hogy az ő és skandináv kollégái által gyűjtött adtok azt mutatják, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.

A dán földtani intézet közleményében szintén úgy fogalmazott, hogy a szeizmikus rezgések inkább robbanásokra hasonlítottak, mintsem földrengésekhez.

Dánia a tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.

A dán hadsereg felvételein a tengeri felszínére törő buborékokat lehetett látni egy nagyjából egy több mint egy kilométer átmérőjű körben. Kristoffer Böttzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint egy hétig is eltarthat, míg a gáz elszivárog a vezetékekből.

A Kreml aggasztónak tartja a szivárgásról szóló híreket

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

„Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangsúlyozta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. „Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni” – mondta.

„Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget” – tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

EU: Még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.  

A CIA már korábban figyelmeztetett

A Der Spiegel saját forrásaira hivatkozva kedden arról cikkezett, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) hetekkel korábban figyelmeztette Berlint a balti-tengeri gázvezetékek elleni támadások lehetőségére.

Erre hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője is:

Objektum doboz

Kijev Moszkvát okolja

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte a két földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt. Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat–1 mindkét és az Északi Áramlat–2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat–1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat–2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Kapcsolódó írásaink