Fasisztázzák Marine Le Pent

Világszerte durva politikai és médiakampány folyik Marine Le Pen francia elnökjelölt ellen a franciaországi elnökválasztások második fordulója előtt. A Donald Trump ellen bevált, de Orbán Viktor ellen erősen kontraproduktívnak bizonyult módszer szerint szélsőjobboldali ideológiákkal való képzettársításoktól, titkos orosz agendától és állítólagos pénzügyi visszaélésektől hangos a Le Pen-győzelem „veszélyeire” figyelmeztető világsajtó. Közvélemény-kutatások szerint Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök 7–10 százalékponttal vezet nemzeti konzervatív riválisával szemben a vasárnapi döntő forduló előtt, de a sajtó mellett az Európai Unió szervei is aktívan kampányolnak az EU-barát baloldali jelölt érdekében.

Az EU korrupcióellenes szerve, az OLAF például épp márciusban nyújtott be a francia ügyészségnek egy aktát, amelyben Marine Le Pen és családja ellen 2004-ig visszanyúlóan sikkasztásra utaló adatokat közöltek. Az ügyeket vizsgáló jelentést pedig épp a két elnökválasztási forduló között sikerült „kiszivárogtatnia” a Mediapart baloldali hírportálnak.

Precedens nélküli beavatkozásnak számít az is, hogy csak órákkal a Macron–Le Pen televíziós vita után három uniós tagállam vezetője, Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és António Costa portugál miniszterelnök közösen közölt a Le Monde francia lapban egy cikket, amelyben a francia választókat Macron elnökre való szavazásra buzdítják. Úgy fogalmaztak: „Macron a demokratikus jelölt, aki hisz abban, hogy Franciaország erősebb egy önálló Európai Unióban, mint a szélsőjobboldali jelölt, aki nyíltan kiáll azok mellett, akik támadják szabadságunkat és demokráciánkat.” A három politikus közös cikkében párhuzamot von az orosz invázió és Le Pen között is.

Ebben követik azt a példát, amelyet az amerikai Demokrata Párt mutatott 2020-ban, amikor Trump elnököt titkos orosz érdekek megvalósításával vádolták meg. Annak ellenére, hogy ezek a vádak mára diszkreditálódtak, a New York Times újságírója, Roger Cohen cikkének címe „Le Pen közelebb, mint valaha a francia elnökséghez (és Putyinhoz): A szélsőjobboldali jelöltet számos pénzügyi szál fűzi az orosz elnökhöz…”

Ne feledjük, hogy a New York Times egyike azoknak a lapoknak, amelyeknek be kellett ismerniük, hogy félrevezették a választókat, mert valójában nem Trumpnak, hanem a mostani elnök fiának, Hunter Bidennek voltak korrupciógyanús ukrán és orosz üzleti érdekeltségei.

A brit BBC News pedig tegnapi cikkében újra szélsőjobboldali politikusnak nevezte Le Pent, és a szemléletesség kedvéért egy olyan fényképet közölt, amelyen a francia politikus választási poszterét valaki a „fasiszta” szóval firkálta össze. A Politico Brüsszeli hírportál is közölt egy fiktív cikket arról, mi lenne, ha Macron elnök ellenfele győzne vasárnap. Ebben az EU és a jogállamiság végét és persze Ukrajna oroszoknak való kiszolgáltatását vizionálták.

A százával megjelenő ehhez hasonló analízisek politikusok vagy újságírók tollából a közvélemény-kutatások szerint nem maradtak eredménytelenül. Kérdés viszont, hogy ezt a közvetlen beavatkozást a demokratikus folyamatokba eltűrik-e majd a francia szavazók, és az is, hogy a választási megfigyelők ezután megkérdőjelezik-e a választások demokratikus és tisztességes mivoltát.