Háborúban is kapzsi az európai baloldal

Kitűnő alkalmat találtak az európai, valamint észak-amerikai baloldali politikai pártok az ukrán háborúban arra, hogy a demokrácia védelme, illetve a szolidaritás nevében arra, újabb szabadságjogokat csorbító rendelkezéseket vezessenek be. Azt is fájlalják, hogy az unió tagállamai állítólag pozitívan diszkriminálják a fehér, keresztény hátterű ukrajnai menekülteket.

Mialatt például a világ figyelme Ukrajnára irányul, a kanadai liberális politikusok megpróbálják az iskolákban kötelezővé tenni az úgynevezett kritikus fajelmélet (CRT) oktatását. Ontario tartományban a második olvasaton is átment az úgynevezett 67 számú törvényjavaslat, amely a vélt fehér felsőbbrendűség bűneiről, a nyugati kultúra és jogrendszer faji elnyomó jellegéről oktat. Mindazok, akik ezzel a szélsőbaloldali ideológiával nem azonosulnának, komoly majd büntetőjogi következményekkel számíthatnak.

Az Egyesült Királyságban is készül az úgynevezett Rendőrségi, Bűnügyi, Ítélethozatali és Bírósági törvény, amely a hatóságoknak szabad kezet adna ahhoz, hogy a polgárokat megakadályozzák olyan vélemények terjesztésében, amelyek esetleg „kellemetlenségeket” okozhatnának másoknak. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy cenzúrát lehetne alkalmazni mindenki ellen, akinek a nézetei népszerűtlenek, vagy a közvélemény által elfogadott fősodortól eltérőek lehetnének. Több magas rangú rendőrtiszt is felszólalt az ellen, hogy az egyszerű rendőröknek kelljen eldönteniük kinek a véleménye sértő, és kié nem.

Csehországban a közelmúltban Igor Stríz főügyész nyilatkozatban figyelmeztette a polgárokat arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vagy az orosz hadműveleteket támogató nézeteket közölnének internetes portálokon, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Az RTVS hírportál információi szerint Csehországban az orosz invázió kezdete óta már nyolc alternatív hírportált tiltottak be a hatóságok arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági veszélyeztetést jelentettek.

Németországban ezalatt egy kölni bíróság gyakorlatilag legalizálta az egyetlen nem radikális baloldali német párt elhallgattatását, és törvényen kívül helyezését. A döntés szerint a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) a demokrácia veszélyeztetésével gyanúsítható, ezért ezentúl titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelhető, és beépített besúgókat is alkalmazhatnak az őket megfigyelő hatóságok.

Dániában pedig a jogvédő szervezetek arról panaszkodnak, hogy az ukrán menekültek csak azért részesülhetnek különleges elbánásban, mert fehérek és keresztények. Azt követelik, hogy a világ minden konfliktusövezetéből érkezők ugyan ilyen megítélésben részesüljenek, tehát a menedékkérelem benyújtása nélkül juthassanak szálláshoz,
és vállalhassanak munkát.