Putyin: Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a szomszédjaival szemben

„Szeretném még egyszer hangsúlyozni: nincsenek rossz szándékaink a szomszédjainkkal szemben, és azt tanácsolnám nekik, hogy ne élezzék ki a helyzetet, és ne vezessenek be korlátozásokat. Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” - mondta Putyin.

„Nem látjuk szükségét a helyzet kiélezésének, vagy annak, hogy rontsuk a kapcsolatainkat. Minden lépésünk mindig válasz valamilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan cselekedetre” - tette hozzá.

Arra biztatta a szomszédos országokat, hogy „gondolkodjanak a kapcsolatok normalizálásán és a normális együttműködés kialakításán”. Leszögezte, hogy Oroszország a külföldi partnerek kivonulása után, amely „okoz némi kárt”, ha megkésve is, de végre fogja hajtani a közösnek indult projekteket, teljesíti a kitűzött feladatokat, és megszerzi az ehhez szükséges kompetenciákat, ahogy egyebek között a légi közlekedésben tette.

Az elnök, aki a kalinyingrádi exklávé és az orosz anyaország között közlekedő Marsall Rokosszovszkij tengerjáró komp zászlófelvonásán beszélt, azt mondta, hogy Oroszország tovább fog dolgozni a logisztikai függetlenség elérésén.

Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke szerint a nyugati országok „a méretét, agresszivitásának fokát és a gyűlölet koncentráltságát tekintve példátlan információs háborút” indítottak Oroszország ellen. Matvijenko szerint ebben a háborúban „minden egyes támadást előre kidolgoztak, előkészítettek és technikailag biztosítottak”.

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezeket Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában”, valamint a Krím Oroszország részeként és a Donyec-medencei szakadár köztársaságok függetlenként történő elismerésében nevezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akiket gyakorlatilag túszul ejtettek”.

Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.

Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Putyin szerint az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a polgári lakosság életének megkíméléséért, és „durva propagandista hírhamisításnak” nevezte az arra vonatkozó állításokat, hogy az orosz erők Kijevet és más ukrán városokat tűz alá vettek.

A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev „észszerű és konstruktív” álláspontot képvisel majd.

Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin tud véget vetni, mert ez az ő háborúja - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője péntek este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.

Borrell véleménye szerint a háború nem a kelet és nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.

„Mi nem vagyunk az orosz nép ellenségei, az Oroszország elleni uniós szankciók arra szolgálnak, hogy hatástalanítsuk a Kreml háborús gépezetét” - fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.

Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” - fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.

Borrell a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg. „Úgy tűnik, egész Ukrajnát el akarják pusztítani” -jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik.

A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.