Külföld
Moszkvát aggasztja a konfliktus kiéleződése a Donyec-medencében
Lavrov szerint Oroszország törekedni fog arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója ne titkolja el, hogy az ukrán fegyveres erők felelősek a Donyec-medencei fegyvernyugvás megsértéséért.
Az orosz diplomácia vezetője kihívásnak nevezte, hogy Kijev sorozatban többször is elutasította a donyecki és luhanszki szakadárokkal folytatandó párbeszédet, amely pedig szerinte az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokban rögzített kötelessége lenne.
A „Donyecki Népköztársaság” lakóit az oroszországi rosztovi régióba evakuálják a térségben tapasztalható növekvő feszültség miatt - közölte Denisz Pusilin, a Donyeck megyei szakadárok vezetője.
„Megkezdődött a lakosság tömeges, központosított kivonulása Oroszországba. Mindenekelőtt a nőket, a gyermekeket és az időseket evakuálják” - mondta Pusilin a „Donyecki Népköztársaság” polgáraihoz intézett videoüzenetében.
Hozzátette: „Az Oroszországgal létrejött megállapodás alapján készen állnak a polgárok elhelyezésére szolgáló helyek a rosztovi régióban. Az evakuáltakat minden szükséges eszközzel ellátják”.
Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy minden, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (mintegy 40 ezer forint) segélyt.
Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermekintézmények lakóit szállították, közép-európai idő szerint 18 órakor indultak el, de az Oroszországba vezető utakon ezt megelőzően jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Donyeckben zavarok léptek fel a mobiltelefon-szolgáltatásban.
Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetése közölte, hogy kész bármilyen segítséget megadni Donyecknek és Luhanszknak.
Donyeck központjában, a kormányépület parkolójában felrobbantották a „köztársaság” népi milíciája parancsnokának páncélozott autóját. Mint mondta, a parancsnok, Gyenyisz Szinyenykov „a szerencsés véletlennek” köszönhetően maradt életben.
A szakadár területeknek jelenleg mintegy 3 millió lakója lehet, akiknek közel egynegyede megkapta az orosz állampolgárságot. A 2014 óta tartó fegyveres konfliktus miatt egymillióan Ukrajna más területeire, kétmillióan pedig Oroszországba menekültek. Az elmúlt nyolc év alatt mintegy 9 ezer helyi lakos vesztette életét.
Kijev: Nincs nagyszabású hadművelet Ukrajna ellen, de vannak provokációk
Ukrajna elleni nagyszabású orosz katonai műveletet nem látunk, de vannak provokációk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy viszonozzuk a tüzet - jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban.
A tisztségviselő megjegyezte, hogy provokációk már eddig is folyamatosan történtek. Ugyanakkor „merész és masszív provokációnak” minősítette a csütörtökön történteket, azt, hogy a szakadár Donyec-medencei területek felől jelentős számú tüzérségi támadást intéztek a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldala ellen. Szerinte a célja ennek az volt, hogy Kijevet rákényszerítsék arra, hogy „katonai eszközökkel erőteljesen reagáljon”, majd mindezért a felelősséget az ukrán félre hárítsák.
Figyelmeztetett arra, hogy bármennyire is nehéz, Kijevnek meg kell őriznie a nyugalmát, nem szabad „bedőlnie” a provokációknak.
Danyilov szerint az ukrán hadsereg most motivált, és készen áll minden forgatókönyvre. „A Stinger- és Javelin-rakéták, amelyekkel fel lett fegyverezve, lehűtik az oroszok lelkesedését nagyszabású háború megindítására” - tette hozzá az RNBO vezetője.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pedig leszögezte, hogy Kijev tartja magát a minszki megállapodásokhoz és a nemzetközi humanitárius jog normáihoz, a hadsereg nem tervez támadó műveletet a Donyec-medencei szakadár területek ellen, és nem készül civil objektumok ágyúzására sem.
„Cselekedeteink pusztán védekező jellegűek” - szögezte le. Hozzátette, hogy a térségben kialakult helyzetért a megszálló állam, Oroszország viseli a felelősséget. „Minden kár, amely az ideiglenesen megszállt területeken esetlegesen emberekben vagy infrastruktúrában keletkezik, provokációnak minősül” - jelentette ki.
Kijev nem készül erővel felszabadítani a Donyec-medencét
Nincs parancs a Donyec-medencei megszállt területek erőszakos felszabadítására - jelentette ki péntek esti sajtótájékoztatóján Olekszij Danyilov.
"Ma ketten nyilatkoztak Donyeck és Luhanszk területéről az állampolgárok evakuálásával kapcsolatban. Azt mondták, hogy állítólag hadseregünk Donyeck és Luhanszk ellen fog támadni, hogy felszabadítsák területeinket. (...) Mindez teljesen valótlan" - idézte az UNIAN hírügynökség Danyilovot, aki leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna, ezért "szó sem lehet" arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pénteken üzenettel fordult a szakadár területek lakosaihoz, amelyben ő is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam katonai-politikai vezetése nem tervez és nem folytat támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában, és ezt az EBESZ-nél is megerősítik.
Zaluzsnij szavai szerint az Oroszország által támogatott szakadárok élezik a helyzetet az ideiglenesen megszállt területek lakosainak szándékos félrevezetésével. "Népünk és területünk felszabadításának a számunkra elfogadható egyetlen módja a politikai-diplomáciai rendezés" - szögezte le.
A főparancsnok hozzáfűzte, hogy az ukrán fegyveres erők nem vesznek részt provokációkban, és nem lőnek olyan lakott területekre sem, amelyekben fegyveresek helyezték el állásaikat. Arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek "a megszállók hazugságainak", akik felhasználják őket a feszültség további szítására, amellyel az a céljuk, hogy újabb vérontást idézzenek elő.
A nemzetközi partnerek nem erősítik meg az orosz csapatvisszavonások hírét
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a parlament pénteki plenáris ülésén közölte, hogy Ukrajna titkosszolgálati adatokat kap nemzetközi partnereitől, és szorosan figyeli határait. Ezek alapján az orosz csapatok visszavonása nincs megerősítve, de a teljes körű invázió lehetősége alacsony - jelentette ki. Elmondta, hogy jelenleg Ukrajna határai közelében mintegy 129 ezer fős a szárazföldi csapatok létszáma, a haditengerészeti és légi erőkkel együtt pedig körülbelül 149 ezer.
A Rejting neves ukrán közvélemény-kutató központ legfrissebb, február 16-17-én végzett felmérése szerint jelentősen megnőtt az elmúlt két hónapban Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága a lakosság körében. Míg a múlt év végén ez 55-58 százalékos volt, mostanra 62 százalékra emelkedett, ami 2014 óta a legmagasabb arány. A NATO-csatlakozást most a megkérdezettek 30 százaléka utasította el.
Ukrajna európai uniós törekvéseinek még ennél is magasabb a támogatottságuk: 68 százalék áll mellette, és 28 százalék ellenzi.
Az elemzők rámutattak arra, hogy egyre kevesebben hisznek az országban egy Ukrajna elleni nagyszabású orosz hadművelet megindulásában. A mostani felmérésben részt vevők 19 százaléka véli úgy, hogy ennek nagy a valószínűsége, míg 33 százalékuk közepesre, 20 százalékuk alacsonyra tette az esélyét, 25 százalékuk szerint pedig ez egyáltalán nem következik be. Néhány nappal korábban végzett felmérésükben még 28 százalék tartotta nagyon valószínűnek, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát.
Ezzel egy időben nőtt az ukrán fegyveres erőkbe vetett bizalom: 58-ról 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy Ukrajna képes visszaverni a támadást, ha bekövetkezne orosz invázió - mutattak rá a szakértők.
Az ukrán Egyesített Erők parancsnokságának közleménye szerint pénteken, éjféltől a délelőtti órákig 20 tűzszünetsértést követtek el a Donyec-medencében az „orosz megszálló erők”, ebből 15 esetben a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyvereket vetettek be. Az ukrán erők nem szenvedtek veszteséget.
Később Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy déltájban az „orosz megszálló erők” akna- és gránátvetőkkel, valamint nagy kaliberű golyószórókkal tüzet nyitottak a Luhanszk megyei Scsasztya településnél létesített frontvonal menti ellenőrzőpontra, és tűz alá került a Nemzetközi Vöröskereszt konvoja is, amely éppen a szakadár területről haladt át az ukrán ellenőrzés alatti oldalra. A támadásban senki sem sebesült meg.
Putyin: Kijevnek meg kell állapodnia a Donyec-medencével
Megállapodást sürgetett az ukrán vezetés és a délkelet-ukrajnai szakadárok között pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Fehéroroszország elnökével megállapítottuk, hogy az ukrajnai polgári béke helyreállításának és az ország körüli feszültségek enyhítésének záloga a minszki megállapodások végrehajtása” - jelentette ki az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalások után megtartott közös sajtótájékoztatón.
„Kijevnek mindössze annyit kell tennie, hogy tárgyalóasztalhoz ül a Donyec-medence képviselőivel, és megállapodik a konfliktus lezárását célzó politikai, katonai, gazdasági és humanitárius intézkedésekről” - tette hozzá.
Sajnálkozását fejezte ki, hogy ezzel szemben éppen kiéleződik a helyzet, amiért az ukrán vezetést hibáztatta, amely szerinte elszabotálja a minszki megállapodások végrehajtását, elutasítja a közvetlen tárgyalást Donyeckel és Luhanszkkal, lényegében szabotálja az alkotmánymódosításról, a Donyec-medence különleges státuszáról, a helyi választásokról szóló megállapodások végrehajtását. Putyin szerint Ukrajnában tömegesen és szisztematikusan megsértik az emberi jogokat, az orosz ajkú lakossággal szembeni diszkriminációt pedig törvénybe iktatták.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem fordított figyelmet az Ukrajna elleni orosz támadásokról szóló jelentésekre. Közölte, hogy mindig az orosz nemzeti érdekeknek megfelelően fog eljárni.
