Külföld
Keletről komoly biztonsági fenyegetés éri az EU-t
A lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot, „amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”.
Példaként sorolta a fehéroroszországi, ukrajnai, moldovai helyzetet, a gázárak emelkedését, az afganisztáni migránsok szállításának „lehetséges kockázatát”. Mindennek közelebbről nézve „egy a forrása” - jegyezte meg.
Kitért az orosz-ukrán konfliktusra is, és több állam hírszerzési információira utalva kijelentette: Ukrajna határainál még a 2014-es ukrán válság során sem gyűlt össze annyi (orosz) katona, mint jelenleg.
Sorolta továbbá a Nyugat ellen irányuló „propagandisztikus” és hackertámadásokat, az utóbbiak keretében az energetikai rendszereket érő támadásokat.
Az orosz és a fehérorosz kormányzat egyúttal fokozza a saját lakosságának szánt háborúpárti propagandát is - fogalmazott a lengyel kormányfő.
A balti országok miniszterelnökeivel vasárnap folytatott tárgyalásait felidézve, Morawiecki megerősítette: a balti térség államai hasonlóképpen értékelik a biztonsági kockázatok súlyát.
Lengyelország ma az EU keleti szárnyát védi - utalt Morawiecki a fehérorosz határon fennálló migránsválságra. Aláhúzta: Brüsszelnek ezért az egész EU számára alapvető ügyekre kellene fókuszálnia. „Ha esetleg - bárcsak erre soha ne kerülne sor - valamiféle háború törne ki a keleti szárnyon vagy ennek közelében, továbbra is a 7-es cikkely körüli vitával foglalkoznánk-e?” - tette fel a kérdést.
Elmondta: bizonyos ügyekben, például az igazságügyi reformot illetően, léteznek nézeteltérések Brüsszel és Varsó között. Ezeknél fontosabb viszont a jelenlegi „nagyon fenyegető valóság, a valódi politika”, ezért - mint mondta - az egész EU számára alapvető ügyekre kell fókuszálni.
Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált: ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony, és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.
Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Hangsúlyozta: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet”. Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész” - fogalmazott.
Az év eleje óta több mint 36 ezer határsértési kísérletet regisztráltak, több tömeges, erőszakos próbálkozás is történt. A határőrség közlése szerint vasárnap este egy újabb, meghiúsított eset történt, mintegy 150 fős migránscsoport ostromát a közlemény szerint fehérorosz egyenruhások támogatták.
Lukasenka választ vár az EU-tól, befogadna-e kétezer migránst
Fehéroroszország nem akar konfrontálódni Lengyelországgal, de választ vár az Európai Uniótól arra, hogy befogad-e Minszk javaslatának megfelelően kétezer, fehérorosz területen tartózkodó migránst - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka elnök, akit a BelTA fehérorosz állami hírügynökség idézett hétfőn.
Lukasenka azt mondta: „Szeretnénk, ha minden lengyel tudná, hogy nem vagyunk barbárok, és nem akarunk konfrontációt, mert tudjuk, hogy ha túl messzire megyünk, akkor a háború elkerülhetetlen lesz, és az katasztrófába torkollana”. Viszont óva intette Lengyelországot attól, hogy beváltsa fenyegetését, és lezárja a két ország közötti egyik vasúti kapcsolatot, mert szerinte Fehéroroszország ebben az esetben a kelet-ukrajnai konfliktusövezeten keresztül talál kerülőt.
Az elnök ismét elmondta: ragaszkodik ahhoz, hogy Németország befogadjon valamennyi migránst azok közül, akik Fehéroroszországban vannak, és panaszkodott amiatt, hogy az EU nem tárgyal Minszkkel az ügyben. Hozzátette, hogy már szervezik a második repülőjáratot, amely hazaszállít migránsokat az országból.
Angela Merkel ügyvezető német kancellár ugyanis a múlt héten telefonon tárgyalt Lukasenkával a migránsválságról, és a BelTA tudósítása szerint megígérte, hogy uniós szinten is meg fogják vitatni a problémát. „Merkel megígérte nekem, hogy beszélnek róla uniós szinten, de nem tették meg” - jelentette ki az elnök.
Berlin cáfolja Lukasenkát
A fehérorosz elnök kijelentését Berlinben cáfolták. Lukasenka múlt csütörtökön közölte először: Fehéroroszország azt szeretné, ha az Európai Unió befogadna kétezer migránst abból a hétezerből, aki a területén lévő táborban tartózkodik, a többi ötezret pedig visszaküldené hazájukba, hogy megoldódjon a válság a fehérorosz-lengyel határon. Azóta egy repatriáló repülőgép több mint négyszáz migránst hazavitt Irakba.
Az EU Lukasenkát teszi felelőssé az Unió keleti határán kialakult válságért, mondván, szándékosan idézte elő a helyzetet, több ezer embert szállított e határokhoz a Közel-Keletről, bosszúból a Fehéroroszország ellen bevezetett szankciókért. Minszk először tagadta, hogy ő idézte volna elő a helyzetet, de Lukasenka a BBC-nek pénteken adott interjújában elismerte: „abszolút lehetséges”, hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére.
Varsó még ennél is rosszabb dolgoktól tart
Mateusz Morawiecki vasárnap figyelmeztetett, hogy Fehéroroszország részéről „valami sokkal rosszabb” várható ezután, illetve azt is idézik tőle, hogy újabb nyomás várható afgán és üzbég migránsok felhasználásával. A lengyel határőrök beszámolói szerint a fehérorosz fegyveres erők továbbra is szállítják a migránsokat a határhoz - mondta.
