Külföld
Máris a betelepítést erőlteti Brüsszel
A biztos hangsúlyozta: nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő embereket - az afgán újságírókat, a civil szervezetek dolgozóit, különösen a nőket - nem lehet sorsukra hagyni.
„Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt” - húzta alá.
Johansson felszólította az uniós tagállamokat hogy „növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget” azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra. „Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket” - tette hozzá.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. A támogatást a helyzet alakulásával párhuzamosan fokoznunk kell-hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
Arról azonban szó sem lehet, hogy Magyarország általában afgán menekültek szétosztásában vegyen részt, őket befogadja - jelentette ki szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A felelőtlen afganisztáni csapatkivonás nyomán akár több millióan is elhagyhatják az országot - folytatta -, de Magyarország a migrációs nyomás ellenére sem fogja megnyitni déli határzárát - ígérte Magyar Levente.
