Merkel már az afgán migránsok Európába telepítéséről beszél

A kancellár telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel a műveletekről, és megállapodtak abban, hogy összehangolják saját állampolgáraik és az afgán segítők kimentését Kabulból, és kölcsönösen segítik egymást.

Angela Merkel tárgyalt az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) vezetőjével, Filippo Grandival is. Ezzel kapcsolatban egy keddi tájékoztatóján aláhúzta, hogy először az Afganisztánnal szomszédos országok támogatásáról kell tárgyalni, és második lépésként lehet „elgondolkodni” arról, hogy különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, méghozzá „ellenőrzött” módon.

A német légierő (Luftwaffe) első szállítógépe a kabuli nemzetközi reptéren uralkodó rendezetlenség miatt csak hét embert szállított az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe, de az Airbus A400M-mel megérkezett a Bundeswehr gyorsreagálású hadtestének (DSK) egy alakulata, amelynek feladata az evakuálás biztosítása. Munkájuk révén a második katonai géppel már 125 embert juttattak ki Afganisztánból, köztük németeket, afgánokat és más országok állampolgárait.

A tervek szerint az afgán főváros és Taskent közötti légi híd révén naponta legalább 400 embert helyeznek biztonságba. Elsőként a német állampolgárok kimentésére összpontosítanak, majd a Bundeswehr, valamint a segélyszervezetek és egyéb német szervezetek afgán segítőit igyekeznek családostul kimenekíteni a radikális iszalmista tálibok uralma alá került országból. A németeket és az afgánokat együttvéve tízezer ember kimentését tervezik. Taskentből charterjáratokkal szállítják őket tovább Németországba.

Azonban egyelőre csak a német állampolgárok elszállítása tűnik biztosan megvalósíthatónak - jelezte Heiko Maas külügyminiszter kedi berlini tájékoztatóján. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel a repülőtér térségében, és a külföldi állampolgárokat ugyan automatikusan átengedik, de arra nincs garancia, hogy a Bundeswehr, a szövetségi rendőrség vagy a fejlesztési szervezetek afgán munkatársai is átjutnak az ellenőrzésen. Ezért számukra „sokkal veszélyesebb a helyzet” Kabulban - mondta a német diplomácia vezetője.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.

Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból. A tálibok a nemzetközi erők kivonulását kihasználva nagyszabású offenzívát indítottak, és az ország legnagyobb részének elfoglalása után, vasárnap Kabult is ellenőrzésük alá vonták.

A német kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csak azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.

Megérkezett kedden a tálib hatalomátvételt követően Afganisztánból Franciaországba kimenekítettek első, negyvenöt fős csoportja.

A francia légierő gépe a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren szállt le délután. Az AFP hírügynökség tudósítása szerint a Kabulból érkező utasok többsége francia állampolgár, afgánok nincsenek köztük. Rajtuk kívül körülbelül hatvan katonát szállított az Airbus A310 típusú repülőgép, ők az Egyesült Arab Emírségekből tértek haza.

Innentől kezdve folyamatosan járni fognak a gépek Afganisztán és Franciaország között, amíg ki nem menekíti a hadsereg az összes francia állampolgárt és a fegyveres erők helyi segítőit. Utóbbiak evakuálását még nem kezdték meg. Nem közöltek információt a hatóságok arról, hogy induláskor vagy érkezéskor letesztelték-e az érintetteket az új típusú koronavírusra.

A párizsi védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy a kimenekítettek első csoportja hétfőn éjszaka megérkezett az Abu-Dzabi közelében található francia katonai támaszpontra.

Florence Parly, a tárca vezetője kedd este hangsúlyozta: "ezzel a járattal letettük az alapjait a Kabul és az Egyesült Arab Emírségek közötti légihídnak". Kiemelte továbbá, hogy az utóbbi két évtizedben a francia hadseregnek és szervezeteknek dolgozó afgánok kimenekítését illetően az jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg, hogy a távozni akarók nehezen tudnak eljutni a kabuli repülőtérre, ahol "a helyzet továbbra is nagyon kaotikus, az odajutás rendkívül bonyolult". Hozzátette, az evakuálás további menetrendje attól fog függeni, hogy mikor szállhatnak le és fel az afgán főváros légikikötőjében a francia gépek.

Parly leszögezte, hogy az afgán nők jogainak jövője komoly aggodalommal tölti el Franciaország kormányát, és elmondta, arról még nem döntöttek, hogy bezárják-e a kabuli diplomáciai képviseletet.