Külföld

„Bátorítást és lehetőséget kapott a határon túli magyarság Trianon sebe után”

Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban a nemzeti összetartozás konferencián.

„Bátorítást és lehetőséget kapott a határon túli magyarság Trianon sebe után”
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes előadást tart Hol tartunk egy évszázaddal Trianon után? címmel a Nemzeti Összetartozás Konferencián Tihanyban
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is. Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után - fogalmazott.

Orbán Balázs: mára a magyarság felszabadult

Mára a magyarság felszabadult, józanul, derűsen telnek a trianoni megemlékezések, új korszak kezdődött - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a konferencián.

Orbán Balázs hangsúlyozta: a vírushelyzet okozta válságot követő, országok közötti versenyből Magyarországnak győztesként kell kikerülnie, nem úgy, mint a 20. század történelmi válságaiból.

Az államtitkár szerint erre minden esély megvan, hiszen mind egészségügyileg, mind gazdaságilag jól kezelte a kormány a válságot: megfelelő időben hozott járványügyi intézkedéseket és indított gazdaságélénkítő programot.

Mint mondta, a járvány első időszakában a lezárások és a távolságtartás tűnt a leghatékonyabb megoldásnak, majd a második és a harmadik hullámra való felkészülés jelentett kihívást.

Hatékony védekezés csak az emberek együttműködésével valósulhatott meg, olyan intézkedésekre volt szükség, melyek a többség akaratával találkoztak - húzta alá.

Őszre úgy tűnt, hogy az oltás jelenti a valódi fegyvert a vírus ellen, mára Magyarországon a felnőtt lakosság átoltottsága meghaladja az ötven százalékot, ami több mint 10 százalékkal haladja meg az uniós országok átlagos oltottsági szintjét.

Az egészségügyi válságkezelés mellett fontos volt a gazdaságélénkítő program beindítása, melynek eredményeképpen az elvesztett ötvenezer munkahely helyébe százezer jött létre.

Emellett a munkanélküliségi ráta tekintetében Európában „a legjobban teljesítő országok közé tartozunk”, a gazdasági növekedés pedig ebben az esztendőben kiemelkedően magas lesz a korábbi évekhez képest.

Orbán Balázs a járvány egyik legfontosabb tapasztalatának nevezte, hogy nehéz helyzetben a humán területen - oktatás, egészségügy, szociális ellátás - be kell fektetni, mert ez a befektetés később megtérül.

A felsőoktatásba mintegy 3 ezer milliárd forint áramlott, a rendszer szerkezeti átalakításának az a lényege, hogy az intézmények minél több vagyont tudjanak fogadni.

Az elmúlt másfél év fontos üzenete az is, hogy nem lehet pusztán az egyénekre építeni, nagyon fontos a közösségek megerősítése - szögezte le a politikus.

Mint mondta, Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.

A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, „az akkori vélekedés szerint az igazság győzött”. Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták - mutatott rá. Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól.

A harmadik szakasz a „helyben járás időszaka” volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt - mondta Semjén Zsolt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban „enyhülés” volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a „legbrutálisabb diktatúra” - idézte fel.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon. A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért - fogalmazott.

Több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket - sorolta.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását célzó gazdaságfejlesztési program indult, tematikus éveket szerveztek, amelyekkel a külhoni magyarság egy-egy csoportjára irányították a figyelmet. Ezen kívül óvodafejlesztési program indult, és megújult számos egyházi épület, kastély, kúria is.

Emlékeztett: kormányzásuk első évében összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, 2012-ben létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

Minden nemzet egyéni, olyan értékekkel bír, amelyeket csak ő adhat az egyetemes emberiségnek. Éppen ezért a nemzetek kötelessége saját kultúrájuk védelme, kimunkálása - húzta alá.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség. A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és „Európa újrakeresztelése” - jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását.

A pénteken záródó nemzeti összetartozás konferenciát Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte.

Kapcsolódó írásaink