Külföld

Varga Judit: Abszurd és valótlan a Soros-jelentés

Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán szerdán.

Varga Judit: Abszurd és valótlan a Soros-jelentés
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: MH/Katona László

„Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban” - írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte.

„Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei” - fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Objektum doboz

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz - tette hozzá.

Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul - folytatta -, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

„A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül” - összegzett Facebook-posztjában Varga Judit.


Jourová: A média és az igazságszolgáltatás szabadsága több EU-tagországban kihívásokkal szembesül

Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására - közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva.

Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.

A bizottság a rendkívüli intézkedések megszüntetéséig folytatja ezek nyomon követését - tette hozzá.

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindításához vezetett - mondta.

Rámutatott, a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges.

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok merülnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is - közölte Vera Jourová.

A civil társadalom néhány tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok vagy a támogatásokat rossz színben feltüntető kampányok miatt - tette hozzá.

„Minden európai állampolgár megérdemli, hogy független bírákhoz fordulhasson, élvezhesse az ingyenes és plurális média előnyeit, és bízhasson alapvető jogai tiszteletben tartásában. Csak ennek biztosítása révén nevezhetjük magunkat a demokrácia valódi uniójának” - fogalmazott Jourová.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, azonos eszközökkel vizsgálták a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Tájékoztatása szerint a jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten.

A jelentésben Magyarországgal összefüggésben arra emlékeztetettek, hogy az elmúlt évek során az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek.

A megállapítások szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót. A magas rangú tisztégviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása esetében gyakran hiányzik a határozott fellépés.

A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülése, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést - írták.

A bizottság a jelentésben azt írta, hogy a médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van, és nem biztosított maradéktalanul tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) megalapítása fokozta a médiapluralizmusra leselkedő kockázatot. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, a rájuk gyakorolt gazdasági befolyás növekvő tendenciája további aggodalmat kelt.

A jelentésben megjegyezték azt is, hogy a jogalkotási folyamat nem megfelelő átláthatósága és minősége szintén aggodalomra ad okot a csökkenő számú nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat miatt. A hatóságok azon lehetősége, hogy a jogerős bírósági határozatokat az alkotmánybíróságon támadják meg, jogbiztonsági kérdéseket vet fel.

A független intézmények gyengülése és a civil társadalmat érő fokozott nyomás szintén befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét - tették hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva Vera Jourová közölte, még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepleni az Európai Bizottság elnöke által Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevélben, megjegyezte ugyanakkor, Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította.

Elmondta, a jogállamiság tekintetében aggályosnak tartott tagállamok esetében az Európai Parlament egyes képviselői konkrét cselekvést, büntetőintézkedéseket követelnek. Úgy vélekedett azonban, hogy a szankciók bevezetése nem lehetséges, nem hoz látható eredményt, ezért nem ez a helyes irányba tett lépés.

Az Európai Bizottság sosem zárja be kapuit egyetlen tagállam előtt sem a párbeszéd fenntartása érdekében - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom