Tűz ütött ki a párizsi Notre-Dame székesegyházban

A tűz következtében már összeomlott a felújítás alatt álló gótikus katedrális kúp alakú huszártornya és a teljes tetőszerkezet odaveszett, a lángok elérték az egyik harangtornyot is.

A tűzoltóság szóvivője 21.30 körül azt mondta: az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e megfékezni a pusztító tüzet.

A francia belügyminisztérium is azt közölte: a tűzoltók nem voltak biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.

A tűz 21.40 körül elsősorban az északi harangtoronyban puszított, a helyszíni tudósítások szerint az ácsolat belül égett. 

Ezen harangtorony összeomlásának megakadályozására összpontosították erőfeszítéseiket a tűzoltók. „Megvan a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti” - mondta a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka.

Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.

Valamivel 22 óra után arról érkeztek hírek, hogy "a tűzoltók a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni" - mondta Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka, aki szintén a helyszínen tartózkodott.

A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.
A székesegyház előtti tér üres volt, a tűzoltóautók körbezárták. A rózsaablak előtt nagy létra állt - jelentette az AFP francia hírügynökség munkatársa a helyszínről. 

A székesegyház szóvivője, André Finot már a tűz kitörésekor azt mondta, arra számítanak, hogy a templom egész födélszerkezete leég.

Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett és onnan terjedt tovább. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. A katasztrófának a hatóságok szerint nincsenek sérültjei. Az ügyészség vizsgálatot indított.

Hírügynökségek szerint több száz tűzoltó oltja a lángokat erős vízsugarakat használó tömlőkkel a helyszínen.

A szóvivő szerint a tűz a 19. és a 13. századi födémet rongálta meg. „Minden lángokban áll, semmi sem fog maradni a födémből” - mondta korábban, 21.30 körül Finot.

Finot ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében.

„Egy egész nemzet gyászol” - írta a Twitteren a francia államfő hétfőn este, miután kiderült, hogy a nagy erejű tűz elpusztította a világhírű épület tetőszerkezetét.

Emmanuel Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
Az Elysée-palota közölte, hogy az elnök a helyszínre megy. 

Emmanuel Macron és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.

Hétfőn este több száz ember gyűlt össze a Cité-szigeten, ahol a katedrális található, sokan imádkoztak térdelve és egyházi dalokat énekeltek.

Párizs érsekenek engedélyével sok templom kinyitott, harangszó hívta imára az embereket.

A tűzoltók nem sokkal a tűz keletkezését követően megkezdték a lángokban álló  székesegyház környékének kiürítését, több mint ezer embert evakuáltak.  A helyszínen négyszáz tűzoltó dolgozott, egy helikopter és egy drón is a helyszínen volt. Azért nem oltottak repülőből, mert az illetékesek attól tartanak, hogy a nagy mennyiségű víztől is beomolhat az egész tetőszerkezet.

A francia sajtó szerint a székesegyház körüli utcákban kaotikus volt a helyzet, néhány utcát le kellett zárniuk a tűzoltóknak, másutt rendőrök próbálták megakadályozni, hogy a kíváncsiskodó emberek, akik videóztak, fotóztak, közel menjenek az épülethez. 

A történelmi épület hétfőn este 18:50 körül gyulladt ki, a katasztrófa miatt Emmanuel Macron lemondta az aznapra tervezett televíziós beszédét.

A francia örökségvédelmi szervezet gyűjtést indított a Notre Dame restaurálására. Magánemberek is gyűjtéseket inditottak a közösségi finanszírozási oldalakon, egyikük azt nyilatkozta a Le Monde-nak, hogy 6000 euró már összejött, a pénzt a templomigazgatóságnak adják.

Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől. Egy különleges alakulat dolgozott azon, hogy minden lehetséges műalkotást a lehető legteljesebb formában meg tudjunk menteni - nyilatkozta. A Notre Dame szóvivője szerint a szent tárgyak nincsenek veszélyben.

A Notre Dame a világ egyik leglátogatottabb, Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Évente 13 millió látogatót fogadott. 

A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A 12. században ez az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve. Míg a 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon, a korai gótika jegyében magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését. 

Az uralkodók - I. Ferenc királytól Napóleon császárig - rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját. 
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok "sötétek", a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak. 

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott az épületben. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték. 
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben. 

Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között - az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával - restaurálta az épületet.  

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter. 

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.