Brüsszel kettős mércéje Magyarországgal szemben

Bakondi György ismertetése szerint a 2024-ben megszavazott paktum 2026-tól lépne életbe, ami Magyarország számára például azt jelentené, hogy 30 ezer fős befogadó központot kellene építenie és ott, Brüsszel döntésének megfelelően, migránsokat elhelyeznie.

Ha pedig ellenáll, minden egyes be nem fogadott migráns után 20 ezer eurót, azaz mintegy 8 millió forintot kell fizetnie – tette hozzá a főtanácsadó.

Rámutatott, mindezt azzal a Magyarországgal csinálják, amely egy évtizede folyamatosan megvédi saját és ezzel egyúttal Európa határait: már mintegy egymillió illegális migránst fordított vissza és elfogott több ezer embercsempészt, és mindezt saját költségvetési forrásaiból teszi. Magyarország az elmúlt évtizedben mintegy 800 milliárd forintot fordított határvédelemre, s közben egy uniós dokumentum azon tagállamok közé sorolja, amelyek nem állnak migrációs nyomás alatt – ismertette.

Bár a 2015-ös nagy migrációs hullámnál kisebb a nyomás, de a múlt évinél nagyobb: az idén eddig 11 ezer 700 határsértőt fordítottak vissza Magyarország déli határairól, míg tavaly az év hasonló időszakában 4500-t – jelezte Bakondi György.

A főtanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel a migrációs politikában is a szokásos kettős mércét alkalmazza Magyarországgal szemben. Míg másokat támogat, például határkerítés építésében, Magyarországot bírságolja, és migránsok befogadására kényszerítené.

A magyar nemzeti érdekek érvényesítése komoly ellenérzéseket szül Brüsszelben. Már azt is vizsgálni akarják, hogy milyen szerződéseket kötünk az amerikai elnökkel, holott Donald Trump irányadónak nevezte a migrációs politikában a magyar példát, s azt üzente Brüsszelnek: jó lenne ha változtatna Magyarország megítélésén még addig, amíg nincsenek visszafordíthatatlan következményei – fogalmazott Bakondi György.