Föndrengés rázta meg Csongrádot

Az obszervatórium csütörtökön a Facebook-oldalán számolt be az új eszközök telepítéséről. Mint írták, az október 22-én éjjel, Csongrád közelében kipattant 4,1-es magnitúdójú földrengés utórengéseinek pontosabb megfigyelése érdekében két ideiglenes szeizmológiai mérőállomást telepítettek a térségben.

A műszerek segítségével a lakosság által nem érezhető, kisebb utórengések is jól detektálhatók, így ezek helyét és mélységét is meg tudják határozni. Hozzátették: a főrengés óta már több kisebb utórengést észleltek.

„A bővített mérőhálózat adatai hozzájárulnak a térség szeizmicitásának jobb megismeréséhez és a mélyben zajló geológiai folyamatok megértéséhez” – írták.

Az október 22-ei földrengés után a szeizmológiai obszervatórium azt írta a Facebook-oldalán, hogy a 4,1-es magnitúdójú rengés földrajzilag közel esik az idei nyáron Csongrád közelében észlelt földrengéssorozathoz. Ilyen erősségű földrengést gyakran követhetnek kisebb utórengések a következő napokban-hetekben.

Arról is beszámoltak, hogy vizsgálják: a rengés összefüggésben áll-e a nyári eseményekkel, illetve hogy kapcsolódik-e a Magyarország területén azonosított, jelenleg is aktív szerkezeti vonalakhoz.

Mint írták, a nyári csongrádi szeizmikus események előzetes értelmezése szerint azok nagy valószínűséggel nem a jelenleg aktív kelet-északkelet – nyugat-délnyugat irányú zónákhoz köthetők, hanem feltehetően a Pannon-medence rövidülésével összefüggő, arra merőleges, mélyebben fekvő szerkezetekhez. A mostani rengés és az esetlegesen várható utórengések részletes elemzése adhat még pontosabb képet ennek földtani értelmezéséhez – fűzték hozzá.