Milyen veszélyek lesnek az ötven felettiekre az interneten?

Leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez az 50 évnél idősebb korosztály, és 10 százalék körüli azok aránya, akik voltak már online csalás vagy támadás áldozatai, derült ki egy friss kutatásból. Csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés és a szolgáltató felkeresése is jellemző – olvasható a DIMSZ közleményében.

A 800 fő bevonásával készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a magyarországi 50–79 évesek többsége ma már jellemzően napi szintű – átlagosan napi körülbelül kétórás, de nem folyamatos – internethasználó, mégis sokan digitálisan inkább éretlenek, bizalmatlanok és kevésbé tudatosak.

Huszics György a DIMSZ elnöke elmondta, a korosztály internethasználati múltja mára már jelentős, többségük több mint 10 éve csatlakozott be az online világba, ahol a hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli „netezgetés” is kiemelten jellemző tevékenységük. A korcsoportban is radikálisan kiemelkedő már az okostelefon használata, ez a döntő többség első számú online eszköze, tette hozzá.

„A sokaságban négy, online szokásaiban és attitűdjeiben jól elkülönülő szegmens határozható meg, melyek demográfiailag eltérő jegyeket mutatnak. A kiszolgáltatott áldozattípusok a bátortalan, védtelen idősebbek, a tájékozatlan könnyelműek közé sorolhatóak a gondatlan, merész idősebbek. Vannak az ösztönös magabiztosak, akik otthonosan interneteznek és a tudatosan óvatosak, akik körültekintően járnak el, ők a korosztály fiatalabb rétegét képezik” – sorolta.

A kutatásból kiderült: leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez a korosztály, a csalási, online támadási módok többségét pedig ismerik. A legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, hamis termékeladással, hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatív magas (10 százalék feletti). A felmérés alapján az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban áldozatait.

Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára közölte, csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is jellemző – ellentétben a segítő szolgáltatásokkal és online felületekkel. Az NMHH-hoz vagy online tanácsadó felülethez leginkább a Tudatos óvatosak fordulnának.

„A többség ismer és használ valamilyen online védelmet: a biztonságos jelszó, hálózat és a vírusirtó, tűzfal használata a leginkább elterjedt. Ám a megfelelő jelszót megkövetelik a weboldalak és online szolgáltatások, a tűzfal és kártékony programok elleni védelem bizonyos mértékig eleve az elterjedt operációs rendszerekbe épített” – mutatott rá a DIMSZ főtitkára.

A kutatás részletes eredményeit március 27-én szerdán az NMHH konferenciatermébe meghirdetett Adatvezérelt reggelin ismertetik majd az érdeklődőkkel.