Egy „élő bőr” védi a kínai nagy falat az eróziótól

A biokéreg moha, zuzmó, baktériumok és más organizmusok vékony rétege, amely a talajok felszínén keletkezik. Úgy tűnik, hogy ez az úgynevezett „élő bőr” valószínűleg megvédte a nagy falat a széltől, esőtől és más, eróziót okozó erőktől. A tudósok lehet, hogy új biokérget tudnak tenyészteni, hogy megkíméljék a falat a további degradációtól.

A nagy fal legismertebb és leglátogatottabb sok része kőből és téglából áll, de más részek döngölt földből épültek, amit a munkások sűrítettek össze. Idővel ez az anyag összeomlik, mert beszivárog az eső, a szél elfújja a talajt, sókristályok formálódnak benne, és a hőmérséklet váltakozik. De a döngölt föld biokérgek otthonává válik, akárcsak a körülötte lévő természetes talaj. A bolygó szárazföldjének körülbelül 12 százalékát ezek a biokérgek borítják, és a szárazabb régiókban koncentrálódik, köztük Kína északi része. A biokérgeknek különböző formái vannak a milliméter vékony baktériumrétegtől a néhány centiméter magasságú mohák és zuzmók sűrűbb rétegéig.

Bo Xiao, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa és kollégái tudni akarták, van-e stabilizáló szerepe a biokéregnek az olyan, ember alkotta struktúráknál, mint a kínai nagy fal.

A vizsgált szakaszok mentén – a főleg mohából és cianobaktériumból álló – biokéreg fedi a struktúra több mint kétharmad részét. A csapat mintát vett fal biokéreggel borított különböző részeiből és összehasonlították a ezek fizikai tulajdonságait a biokéregmentes döngölt föld mintákkal.

A biokéreggel fedett döngölt föld kevésbé volt porózus és nagyobb nyírási erőssége és nyomószilárdságú volt, mint a biokéreg nélküli részek.

A kutatók szerint ezek a tulajdonságok és mások összefüggnek a biokéreggel, ami a nagy falat megvédi a degradációtól, például azzal, hogy csökkenti a széleróziót, megakadályozza, hogy a víz és a só beszivárogjon és növeli a döngölt föld általános stabilitását. A vastagabb, moha-domináns biokéreg általában jobban véd, mint a cianobaktérium által dominált vékonyabb réteg

A tanulmány rámutat, hogy a Nagy Fal szembehelyezkedik azzal az örökségvédelemben uralkodó elképzeléssel, hogy a növény növekedés károsítja az épületeket, vagy régészeti helyszíneket. Ez ez a félelem abból adódik, hogy a nővények a gyökerük növekedésével károsítják az épületeket, de a biokéregnek nincs átható gyökérrendszerük.

A biokéreg általános veszélyben van. Néhány friss tanulmány figyelmeztet, hogy ahogy klímaváltozás és az intenzív földhasználat terjed az elkövetkező évtizedekben, sok biokéreg eltűnhet és így az általuk nyújtott védelem is.

A veszteségnek következményei lehetnek a nagy falra nézve is. Ahogy a klíma melegedik a nagy fal mentén, a vastagabb, moha által dominált kéreg utat enged a vékonyabb, cianobaktérium által dominált rétegeknek, amelyeknek kevesebb a vízigényük.

Az utóbbi időben a laboratóriuok világszerte kutatják, hogy helyre tudják-e állítani a károsodott biokérget azzal, hogy ösztönzik a növekedését. Az egyik nagy feladat, hogy a tudósok még nem tudják, hogy mennyi ideig tart a különböző fajtájú biokérgek fejlődése a különböző éghajlatokon és a különböző szintű zavarások esetén. Úgy becsülik, hogy ez évekig, évszázadokig tarthat. De egy viszonylag kis tereptárgyon, mint a nagy fal könnyebb próbálkozni, mint helyreállítani több mint több ezer hektáros biokérget.