A hétvégén bármi megtörténhet

Az éjszakai égbolt mindig tartogat különleges meglepetéseket és látványosságokat azoknak, akik képesek felemelni a tekintetüket a földről, és felnézni az éjszakai égkupolára. Az egyik legelbűvölőbb égi jelenség a Perseidák meteorraj, amely évente rendszeresen visszatér, és ilyenkor számtalan ragyogó meteort ereszt a látóterünkbe a kozmosz. Ebben a cikkben mélyebben elmerülünk a Perseidák meteorraj jelenségében, bemutatjuk az érdekességeket, tényeket és a tudományos hátteret.

A meteorok vagy hullócsillagok olyan apró aszteroid- vagy üstökösdarabok, amelyek a Föld légkörébe lépve a súrlódás miatt égnek el. Ezek a fényes és rövid életű vonalak az égbolton a csillagos éjszakákon elkápráztatják az őket figyelőket. A meteorok meteorrajokban is megjelenhetnek, amikor az anyaüstökös vagy aszteroid egy adott időszakban áthalad a Föld pályáján. A Perseidák meteorraj is ilyen jellegű, és minden évben augusztus közepén nyűgözi le a nézőket.

A Perseidák meteorraj forrása az ősi Swift-Tuttle üstökös. Amikor az üstökös a Nap közelébe ér, annak hője és sugárzása elkezdi felszabadítani az üstökös felszínéről a jégben rejlő port és apró sziklarészecskéket. Ezek az üstökösszemcsék hagyományosan a Perseusz csillagkép irányából érkeznek az égbolt felé, innen ered a meteorraj neve.

A Perseidák meteorraj minden évben augusztus 11. és 13. között éri el a csúcspontját. A csúcspont alatt értjük azt az időszakot, amikor a legtöbb meteor halad át az égboltunkon. Ez az időszak rendszerint éjszaka és a korai hajnal óráiban a leglátványosabb. Egy sötét és messzire nyúló, fényszennyzettségmentes éjszakai helyszín, távol a városi fényektől, optimális a meteorok megfigyeléséhez.
Az előrejelzések az adott év meteorraj-aktivitásának mennyiségét számolják ki, figyelembe véve az üstökös pályájának elhelyezkedését és a Föld pályáját. A Perseidák esetében az aktivitás változó lehet, de általában éves szinten 50–100 meteor/per órát számolhatunk.

A Perseidák meteorraj megfigyeléséhez nincs szükség különleges eszközökre, szabad szemmel is láthatóak. A meteorok hirtelen és fényesen tűnnek fel az égen, így az emberi szem könnyedén észleli őket. A csillagok közötti mozgásuk rendszerint rövid és gyors, ami tovább növeli a látvány élvezetét.

A Perseidák meteorraj már évszázadok óta lenyűgözi az embereket. Az ókori kínaiak és japánok már az őskorban megfigyelték és feljegyezték ezt a jelenséget.

Bár a Perseidák meteorraj, ahogyan írtuk, a Perseusz csillagkép irányából érkezik, valójában az egész égbolt felett elterül. A Perseusz csillagkép a sugárzás pontja, ezért tűnik úgy, mintha innen lövellnének ki.

Az üstökös, amely a Perseidák forrásaként szolgál, csak körülbelül 130 év alatt kerüli meg a Napot. Utoljára 1992-ben volt látható a Földről, és a következő megjelenése várhatóan 2126-ban lesz.