Kik azok a serpák?

Bár sokat lehet olvasni, hallani a himalájai expedíciókat segítő teherhordókról, a serpákról mégis sok tévképzet alakult ki a köztudatban – írta cikkében a Mandíner. Először is az, hogy ők alapvetően hegyi vezetők, holott a serpák valójában egy buddhista vallású népcsoport tagjai, akik a Himalája északkeleti részén élnek – a név jelentése pedig az, hogy „keletiek” –, bár tény, közülük kerülnek ki a teherhordók, segítők.

S nem csoda, hogy ők erre a feladatra abszolút alkalmasak, hiszen hozzá vannak szokva a magaslati körülményekhez, és a hideghez. A falvaik ugyanis 3-4000 méter között találhatók a magas völgyekben – főleg Khumbu és Szolu-Khumbu régióban –, itt pedig nyáron is alig van több tíz foknál.

Az alacsonyabb területeken mezőgazdasággal foglalkoznak – kukoricát, árpát, hajdinát és zöldségeket termesztenek – a magasabb részeken állatokat, főleg szarvasmarhát és jakot tenyésztenek. A serpák közül sokan a hegymászókat segítik már a 20. század eleje óta, s ebből komoly jövedelemre tesznek szert. A szervezetük ugyanis alkalmasabb elviselni az extrém körülményeket, gyaníthatón az idők folyamán genetikai módosulás állt be náluk.

A serpák szerepe 1953. május 29. után kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor az új-zélandi Edmund Hillary és segítője, a nepáli Tendzing Norgaj a világon elsőként megmászták a Mount Everestet.

Bár a serpák valóban sokkal könnyebben vészelik át a megpróbáltatásokat, ennek ellenére betegség, baleset miatt közülük is nagy számban haltak már meg a hegyeken az elmúlt évtizedekben – olvasható a portálon.