Gyönyörű római kori falfestményre bukkantak

Cartagenát karthágói városként alapították időszámításunk előtt 228-ban az Ibériai-félsziget délkeleti részén. A város neve ekkor Kart Hadast, azaz új város volt, és a mai Spanyolországba irányuló karthágói betörések állomáshelyéül szolgált – írta meg a National Geographic.

Scipio Africanus római hadvezér időszámítás előtt 209-ben foglalta el a várost, és átnevezte Carthago Novára, amely a római Carthaginensis provincia fővárosává vált. A rómaiak időszámítás előtt 5 és 1 között egy nagy, monumentális színházat építettek fel itt, amelynek nézőtere akár 7000 vendég befogadására is alkalmas volt nyilvános előadások és szertartások során. A színházat 1988-ban fedezték fel egy építkezésen, ami egy hosszú távú restaurálási és rekonstrukciós projektet eredményezett, a színházat pedig szabadtéri múzeummá alakították.

A nemrégiben végzett ásatások során egy nagy falfestmény több mint 2000 töredékét találták meg. Az alkotás egy galériás oszlopcsarnok falait díszítette, amely a színházkomplexum nyugati részén, a színpad hátsó részén húzódott, és egy kertnek otthont adó központi termet határolt. A leletek a korábban, 2006-ban feltárt 1500 töredéket egészítik ki, a felfedezés lehetővé teszi, hogy a szakértők pontosabban állítsák helyre az eredeti festményt. Bár a restaurálás még csak a kezdeti szakaszban jár, a lineáris vonalak mellett díszes római alakok is kezdenek kirajzolódni.

A tervek alapján ásatásokat végeznek majd a központi kert feltárására, ahol a remények szerint virágágyások nyomaira, illetve a szökőkutak vízellátását biztosító csövekre bukkanhatnak. A szakértők abban bíznak, hogy megérthetik, miként használták a vizet a nyílt tér növényeinek fenntartására – olvasható a portálon.