Brüsszelnek vissza kell térnie a normalitás talajára az energiapolitikában

Gyürk András az Európai Parlament ipari, kutatás- és energiaügyi (ITRE) szakbizottsága csütörtöki, az orosz–ukrán háború európai energiapolitikára gyakorolt hatásait tárgyaló vitájával kapcsolatban adott ki sajtóközleményt. Véleménye szerint az előző év energiaár-robbanásában megkerülhetetlen szerepet játszott az Európai Bizottság elhibázott energia- és kudarcos szankciós politikája.

„A biztonságos energiaellátás megteremtése és a megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása az Európai Unió és a tagállamok egyik legfontosabb feladata. Az elmúlt egy évben azonban Brüsszel nem tudott felnőni ehhez. Az Európai Bizottság elhamarkodott döntéseinek és kudarcos szankciós politikájának is köszönhetően elszabadultak a földgáz- és áramárak, ami megemelte a rezsiszámlákat, és inflációs hullámhoz vezetett Európa-szerte” – hangsúlyozta a képviselő.

Hozzátette, hogy a családoknak és a vállalkozásoknak soha nem látott energiaárakkal kellett szembesülniük, azonban a szükséges segítség helyett csak szankciókat és kioktatást kaptak Brüsszelből. Mint írta, a szakbizottsági vita során „nyilvánvalóvá vált, hogy a bürokraták nem vállalják a felelősséget a kialakult helyzetért, és a jövőben újabb káros intézkedésekre is javaslatot tehetnek”.

„A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha nem változtatnak rajtuk, visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a családoknak és gazdaságnak. Itt az idő, hogy a bizottság az emberekért és ne ellenükben dolgozzon” – hangsúlyozta Gyürk András.

Az ITRE-bizottság vitáján Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos felszólította az uniós tagállamokat, hogy ne írjanak alá új szerződéseket az orosz cseppfolyósított földgáz megvásárlásáról annak érdekében, hogy az EU felszámolhassa a Moszkvától való energiafüggőségét. Hozzátette, hogy ez „megnyugtató hatással” lesz más olyan beszállító vállalatokra, amelyekkel az EU szerződést szeretne kötni.

Arról is beszélt, hogy az elkövetkező nyár kihívásokat hozhat, hiszen a magas hőmérséklet és a szárazság befolyásolja az áramtermelést és -fogyasztást. „Tehát egyelőre még ismeretlen vizeken evezünk, meg kell erősíteni a felkészültséget. Ezért a bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy az önkéntes 15 százalékos keresletcsökkentést jövő évig hosszabbítsák meg. Ez eddig is jól működött, és ez a legnagyobb garancia arra, hogy novemberre elérjük a megfelelő tárolási szintet” – jelentette ki.