Vadlovakat mentettek a Hortobágyon

A Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok - emelte ki Csobán Péter, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Pentezug Projekt szakértője.

A Hortobágyi Nemzeti Park dolgozói segítségével speciális szállítóládába helyezték a vadlovakat a Malomháza Karantén területén

A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték - mutatott rá a szakértő.

Vadlovakat bemutató filmet vetítettek a Fővárosi Állat- és Növénykertben májusban tartott sajtótájékoztatón

Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána pedig a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani - fogalmazott Csobán Péter.

A befogás pillanatai. Jobbra Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert megválasztott főigazgatója, balra pedig Csobán Péter a Malomháza Karantén területén

Az eurázsiai vadló ázsiai alfaja egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, viszont az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt.

A visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk - mondta Sós Endre.

A Cseh Légierő egyik szállítógépével vitték az állatokat Kazahsztánba, ezután egy 8-12 órás földi transzporttal érkeztek meg leendő élőhelyükre

A visszatelepítés sikerrel zárult.

A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt ősi, háziasítatlan vadló faj, ami nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta, magyarul nevezik ázsiai vadlónak is

Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években. A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól