Nincs mindenhol tojás, sonka és csokoládényúl húsvétkor

KÉPÍRÁS
  • 2025.04.18. - 05:13
Cikk borítókép
SzövegIcsu Renáta
FotóMH, Icsu Renáta

Számos húsvéti hagyománnyal találkozhatunk világszerte. Akadnak azonos vagy egymáshoz nagyon hasonló szokások különböző országokban, vannak azonban olyan helyek, ahol egészen egyedi módon tartják a kereszténység legnagyobb ünnepét. Válogatásunkban bemutatjuk néhány eltérő kultúra különös, meglepő, már-már bizarr húsvéti hagyományát.

Képszerkesztő: Icsu Renáta

01Anadolu via AFP/Carlo Bressan

Olaszországban, Firenze történelmi központjában húsvét vasárnapján tartják a Scoppio del Carro (szekérrobbantás) ünnepséget. A körmenetben egy feldíszített járművet vezetnek végig az utcán, amelyet két pár ökör húz. Tűzijátéktornyot és más pirotechnikai eszközöket helyeznek el fedélzeten, majd a körmenet végén, a húsvét vasárnapi szentmise kezdetén az érsek a virrasztáskor megáldott tűzzel meggyújtja a szekeret, miközben a Gloria in excelsis Deo-t éneklik. A hiedelem szerint a robbantással adják át a szent tüzet a város népének, amely jó termést, jó életet és jó üzletet garantál

02Anadolu via AFP/Robert Nemeti

Szlovákiában a lányokat nemcsak meglocsolják, de meg is korbácsolják. A hiedelem szerint az utóbbi, olykor sibálásnak is hívott aktus egy termékenységi, megtisztulási és megújulási rítus. Úgy tartják, hogy az érintett lány vagy asszony egészséges, friss és szép lesz. A sibát fűzfavesszőből fonják a férfiak és miközben elnáspángolják vele a gyengébbik nem képviselőit, verset mondanak. Az érintett leányok különböző színű szalagot kötnek a siba végére. S persze pirosat kap az a fiú, akit egy lány kiszemelt magának

03AFP/Michal Cizek

Csehországban újabban fehér maszkban vonulnak fel az utcákon a húsvéti csörömpölés rituáléján nagypénteken. Fából készült kocsikat tolnak, ezekkel csapnak zajt, hogy imára hívják az embereket. A körmenetek húsvét vasárnapig tartanak. Az ország egyes részein nagycsütörtöktől nagyszombatig népviseletbe öltözött fiúk naponta háromszor körbejárják a települést, s kereplőkkel, csörgőkkel űzik el Júdást. Nagyszombaton a fiúk minden háznál megállnak és addig zajonganak, amíg nem kapnak egy kis pénzt, amit aztán szétosztanak maguk között vagy felajánlják nemes célokra

04AFP/Remy Gabalda

Franciaországban húsvétkor hatalmas serpenyőben, hatalmas fakanállal, hatalmas omlettet sütnek Bessieres főterén. Volt, hogy 15 ezer tojás használtak fel egy adaghoz. A legenda szerint Bonaparte Napóleon Bessieres környékén járva megkóstolta a helyi tojást, ami annyira ízlett neki, hogy azt kérte a helyi lakosoktól, készítsenek egy óriási omlettet csapatai számára. Azóta húsvétkor zenés, táncos felvonulás kíséretében megetetik a császár seregeit

05AFP/Sakis Mitrolidis

Görögországban Korfu szigetén figyelni kell, ha húsvétkor az ablakok alatt sétálunk, nehogy egy agyagedény zuhanjon a fejünkre. Nagyszombat reggelén ugyanis a város főterén hatalmas, vízzel teli virágcserepeket dobálnak le az erkélyekről a Korai feltámadás ünneplésének részeként. Egyes források szerint a velencei hódoltság idejéről maradt meg ez a szokás, amikor az elhasznált tárolóedényeket az új évi bőség jegyében kidobták az ablakon – mondván – majd lesz helyette új. Más feltételezések szerint mindez a tavaszi megújulást szimbolizálja, hiszen a friss termés új edényben fog sarjadni

06NorthFoto

Luxemburgban perecvasárnapot tartanak. A hagyomány szerint nagyböjt negyedik vasárnapján a fiúk mandulával borított, cukormázas édességekkel teli kosarat adnak a kiválasztott lánynak, akik kölcsönös vonzalom esetén hímes tojással viszonozzák a gesztust, vagy szimplán kikosarazzák a legényt. Szökőévente a lányokon van a sor, ilyenkor ugyanis ők kínálják pereccel a kiszemelt ifjút

07Middle East Images via AFP/Dima Vazinovich

A Bermudákon sárkányokat reptetnek húsvétkor a tengerparton. Az eszközöket a helyi lakosok maguk készítik el fapálcákból és színes papírból. Nagypénteken gyűlnek össze a Horseshoe Bay Beach partján, hogy részt vegyenek a nagypénteki eseményen. A feltételezések szerint e hagyomány onnan ered, hogy egykor egy helyi tanár papírsárkány reptetésével próbálta elmagyarázni az osztályának a feltámadást és Jézus mennybemenetelét

08Wikipedia/Nicole Kearney

Ausztráliában bojkottálják a nyulakat túlszaporodásuk és környezetkárosító hatásuk miatt, ezért a húsvéti tapsifülest húsvéti bilbyvel helyettesítik. Utóbbi nem más, mint egy, a kontinensen őshonos, vadon élő de veszélyeztetett erszényes. A Nyúlmentes Ausztráliáért kampány során a bilby húsvéti népszerűsítésével hívják fel a figyelmet a betelepített tapsifülesek okozta környezeti károkra

09AFP/Jose Jordan

Spanyolországban extravagáns körmenetet rendeznek húsvétkor: ötvenkét különböző vallási szervezet tagjai más-más színű csuklyában és palástban mennek végig az utcákon és a tengerparton. A látványos eseményen díszes keresztekkel, fáklyákkal, mécsesekkel vonulnak az emberek, akik a zenekarok kíséretében Krisztus keresztes feszítését is eljátsszák

10AFP/Orlando Sierra

Brazíliában virágszirom szőnyegen sétálhatunk húsvétkor. Ouro Preto város utcáit a lakosok négy kilométer hosszan borítják be. A szirmokat színes homokkal és porral keverve bonyolult mintákká rendezik húsvét vasárnapját megelőző éjszakán, kijelölve a templomtól templomig tartó körmenet útvonalát. Sokan egész éjszaka dolgoznak, hogy idejében elkészüljenek a gyönyörű virágszőnyeggel

11AFP/Jay Directo

A Fülöp-szigeteken is rendeznek körmenetet húsvét alkalmával. Itt a gyerekek angyalnak öltözve táncolnak és virágokat szórnak a járókelőkre

12NorthFoto

Norvégiában a családi összejöveteleken kívül húsvéti hagyománynak számít az izgalmas krimik és thrillerek olvasása. A norvégül påskekrimmennek nevezett szokás eredete 1923-ig nyúlik vissza, amikor is húsvét vasárnapján az Aftenposten című norvég újságban megjelent egy cím, ami szerint A bergeni vonatot ma este kirabolták. Az olvasók azt feltételezték, hogy valódi bűntény történt, de erről szó sem volt. A cím, ami norvégül Bergenstoget Plyndret Inat, Nordahl Grieg és Nils Lie legújabb regényének címe volt és hirdetésként szerepelt a lapban. Ezt a reklámfogást tartják a szokatlan norvég húsvéti hagyomány eredetének

13dpa Picture-Alliance via AFP/Jonas Walzberg

Finnországban a húsvét pääsiäinen, ami békés családi ünnepnek számít. Ilyenkor a gyerekek boszorkánynak (trulli-nak) öltöznek, házról házra járnak és barkaágakkal csapkodják meg az ott lakókat szerencsét és egészséget kívánva nekik. Régen úgy tartották, hogy nagyszombaton Isten oltalmazó hatása kisebb, ezért a boszorkák szabadon mászkálhattak

14Getty Images via AFP/Chip Somodevilla

A washingtoni Fehér Házban a gyerekek tojásgörgető versenyével egy időben, a húsvéti nyúl sajtótájékoztatót tart a pódiumról