Határon túl
Az RMDSZ az állami vállalatokat okolja a parajdi katasztrófáért
„A Salrom és a vízügy vezetőinek mennie kell, most!”
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes az RMDSZ Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében rámutatott: minden feltétel adott ahhoz, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a Korond-patak elterelésében részt vevő román vízügyi hatóság vezetőségét leváltsák, amennyiben nem mondanak le maguktól.
Kijelentését azzal indokolta, hogy a Salrom és a vízügyi hatóság által felügyelt sürgősségi munkálatok nem készültek el az eredeti, július elsejei határidőre. A kivitelező előbb betonhiánnyal, majd a hegesztési munkálatok elhúzódásával indokolta a várható tíznapos késést.
„Nem lehet tétlenül nézni most már azt, ahogy játszanak az emberek biztonságával, ahogy játszanak az emberek jövőjével, és ahogy veszélybe hozzák egy egész térség vízellátását” - jelentette ki Tánczos Barna a Kis-Küküllő menti települések sószennyezés miatti vízellátási gondjaira utalva.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, az érintett intézmények vezetői „nem végzik a dolgukat és felelőtlenek”, és emlékeztetett, hogy a szövetség már korábban figyelmeztetett: nem lehet ugyanazokra bízni a probléma megoldását, akik a felelőtlenségükkel előidézték.
„A Salrom és a vízügy vezetőinek mennie kell, most!” - jelentette ki Tánczos Barna. A Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók - állami hatóságok vagy általuk szerződtetett cégek - felelősségre vonását kérik környezetvédők is.
Márk-Nagy János és Szabó Mátyás közleményben számolt be arról, hogy június 29-én civilként büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyészségen.
„Úgy véljük, hogy ez a rendkívül súlyos szennyezés, amely a fent említett folyók élővilágának teljes eltűnéséhez vezetett és potenciálisan negatív hatással lehet az ártéri élőhelyekre, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyó élővilágára is, hibás döntések és/vagy a felelős személyek tétlenségének következménye” - közölték.
Mint írták, felszólítják az igazságszolgáltatási szerveket, hogy vonják felelősségre és kötelezzék kártérítésre a bűnösöket a „szennyező fizet” elv alapján.
„Mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által felelős beosztással megbízott vezetők súlyos következményekkel járó törvénysértéseinek árát az állami költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből fedezzék” - tették hozzá.
A büntetőfeljelentés indoklásaként említik az állami hatóságok hatékonyságának hiányát a felelősök felkutatásában és felelősségre vonásában, a politikai osztály komoly hozzáállásának és a civil társadalom érdemi reakciójának hiányát.
A Korond-patak és a Kis-Küküllő vize június elején szennyeződött súlyosan az elárasztott parajdi sóbányából származó sós vízzel, miután a sóbánya fölött folyó patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és egyeztetés nélkül elbontotta a hozamcsökkentő gátakat, melyeket nemzetközi szakértők javaslatára húztak fel.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
