Kína megpróbálja átvenni az uralmat a világ fölött

A nemzetközi fizetéseket ugyan továbbra is a SWIFT rendszer uralja, de Kína gőzerővel dolgozik saját megoldásának fejlesztésén, amelyhez egyre több ország és intézmény csatlakozik.

A CIPS a jüan alapú fizetések lebonyolításában játszik egyre nagyobb szerepet: szeptemberre már 184 közvetlen (ezek inkább bankok) és 1553 közvetett (ezek nem banki szereplők, de pénzügyi szolgáltatást nyújtanak) résztvevővel rendelkezett a fizetési hálózat. A CIPS közvetett tagjai közül a legtöbb Ázsiában található, 1138, amiből 568 Kína határain belüli – írta meg a Világgazdaság.

Azonban a hálózat ma már Európában is rendelkezik 260 taggal, és követi Afrika 64 közvetett résztvevővel.

Észak-Amerikában 34, Dél-Amerikában 33, Óceániában 24 tagot számlál a hálózat. A szervezet honlapja szerint a CIPS tagjai 122 országban találhatók meg, és a lefedettség világszerte több mint 5 ezer bankot ér el 189 országban.

Tavaly a CIPS 8217 millió tranzakciót hajtott végre 175,47 ezermilliárd jüan értékben, ami 24,25 , illetve 42,60 százalékos éves szintű növekedésnek felel meg, ami mindenképpen figyelemreméltó, főként ha a kínai tőkekorlátozásokat is figyelembe vesszük. Azonban a CIPS a növekedése ellenére is eltörpül a SWIFT mellett, ráadásul a kínai rendszer fizetéseinek 80 százaléka a SWIFT üzenetküldő szolgáltatásán alapul azt S&P Global írása szerint.

A kínai jegybank által fejlesztett, 2015 óta üzemelő CIPS ugyanis szemben a SWIFT-tel nem üzenetküldő rendszer, hanem a bel- és külföldi jüantranzakciók jegybankpénzben történő kiegyenlítésére szolgál. Azonban a jüan alacsony nemzetközi használata a kelet-ázsiai régión kívül, valamint a nyugati szereplők által kockázatként értékelt kínai jegybanki részvétel korlátozza a rendszer elterjedését.

A jüan nemzetközi téren való megerősödését a kínai külkereskedelmi többlet is nehezíti, hiszen ez azt is jelenti, hogy az ország határain kívül nincs igazi lehetőség jelentős készleteket felhalmozni a kínai devizából.

Azonban Kína egyre inkább használja gazdasági erejét, hogy egyes fizetéseket jüanra tereljen: jelenleg a világ legnagyobb bányavállalatával, az ausztrál BHP-val áll vitában, amelynek része a vasérc jüanban történő elszámolása is – jelenti az Australian Broadcasting Corporation. De a szaúdi–kínai olajkereskedelem jüanalapra helyezése is időről időre felmerül, ami a petrodollárhoz hasonló petrojüan megjelenését és a jüan nemzetközi szerepének erősödését hozhatja magával. Azonban a nemzetközi használat terjedését a kínai kereskedelmi többlet itt is gátolja.

Az orosz–kínai kereskedelemben is egyre nagyobb szerepet kap a jüan és a rubel használata, miközben a hónap elején elindult az első, offshore jüanalapú stabilcoin is Kazahsztánban. Kína emellett a digitális jüan elterjesztésén is dolgozik, amely szintén segítheti a jüan terjedését a nemzetközi kereskedelemben.