Súlyos áremelkedést hozna az embargó bevezetése

Czepek Gábor a Vidék energiája szakmai fórumsorozat a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban megrendezett állomásán azt mondta, az orosz energiaembargó brutális versenyképességi- és rezsikihívást jelentene az országnak, és a zöld átmenet megvalósításától venné el a forrást. A politikus hangsúlyozta, az energetikapolitikai döntéseket a józan ész alapján kell meghozni.

A józan ész pedig azt mondja, az Ural típusú kőolaj olcsóbb mint a Brent, a keleti gáz olcsóbb mint a nyugati, két cső több mint az egy. Az államtitkár szerint a „világok harca” zajlik az energiapolitikában is. Szavai szerint az orosz-ukrán háború négy éve világossá tette a patrióta és a zöld, globalista álláspont közötti különbséget. A zöld, globalista világ a szén-dioxidra abszolút ellenségként tekint, csak célokban gondolkodik, eszközökben nem. Nem érdekli őket a gazdaság, a versenyképesség és az sem, hogy ha az Európai Unió padlóra kerül, nem lesz forrás a célok elérésére. Czepek Gábor közölte, a két szekértábor vitája leginkább az orosz energia kérdésben jelenik meg.

Magyarország úgy gondolja, szén-dioxid harcát nem gázfronton tudja megvívni, a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lemondjon egy kedvező energiaforrásról, még akkor sem, ha ez elmúlt 15 évben rengeteget tett az energiadiverzifikáció érdekében. Az államtitkár az elért eredményeket ismertetve kifejtette, Magyarország az atom és a nap kettősségére építi energiapolitikáját. A paksi üzemidő-hosszabbítás Közép-Európa legnagyobb átállási folyamata, az 500 milliárd forintos, tízéves munka eredményeként nem áll le 2032-36 között a négy meglévő blokk, hanem a 2050-es évek elejéig kiszolgálja a magyar villamosenergia-igényeket - közölte a politikus. Bár az EU és az ellenzék sokat dolgozik azon lekerüljön a napirendről, nem sikerült teljesen megakadályozni Paks 2 projektet - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: „továbbra is célunk az, hogy legyen egy második atomerőmű Magyarországon”.

Az elektrifikációnak és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek ma Magyarországon az atomenergia és a megújulók jelentik alapját. Míg 2010-ben 10 megawattnyi (MW) naperőmű kapacitás működött az országban, jelenleg ez 8 ezer megawatt. A villamos energia importaránya 40 százalékról 20 százalék alá csökkent, és Magyarország világelső a naperőmű kapacitás az áramtermelésben betöltött 25 százalékos részesedésével. A megújulóenergia-termelés azonban nem működik kiegyenlítő kapacitás nélkül.

Ebből az MVM a legkorszerűbb CCGT-technológiát (kombinált ciklusú gázturbina) állítja üzembe 2027-ben 1500 MW kapacitással - tudatta a politikus. Jelenleg Magyarország 128 MW-nyi villamosenergiatároló-kapacitással rendelkezik, miközben ez uniós átlag bőven 10 százalék fölött van, 2030-ra a cél a 20 százalék. A becslések szerint 2030-ra az országban 12 gigawatt (GW) lesz a naperőmű kapacitás, ehhez mérten 30-35 százalékos tárolókapacitással tehető „egészségessé” a magyar árampiac. Elsősorban környezetvédelmi okok miatt nem lehet szivattyústároló, ezért maradt az akkumulátor technológia - mondta Czepek Gábor. Az államtitkár kitért arra is, Magyarország kiemelkedő adottságokkal bír a geotermia területén. Ennek kihasználását a kormány jelentős forrásokkal támogatja a Jedlik Ányos program keretében. Hozzátette: az igazi áttörést az jelentené, ha a geotermikus energia villamosenergia-termelésre is hasznosítható lenne gazdaságosan.

Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár kifejtette, a Jedlik Ányos program keretében 580 milliárd forintnyi forrással támogatják a vállalkozások energetikai fejlesztéseit. A politikus ezek közül a biogáz- és biometán-termelés támogatását emelte ki. A már most működő termelők kapacitásbővítésére és újonnan létesülő üzemek számára 40 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A helyettes államtitkár közölte, az energetikai kutatás-fejlesztési program keretében szeptember 22-től 13 milliárd forint pályázható, a támogatás a költségek 50-70 százalékát fedezi majd. Hamarosan megjelenik a megújuló energia tárolását elősegítő felhívás. Az 50 milliárd forintos keretből mindenféle méretű vállalkozás pályázhat támogatásra tárolóegységek létesítésére, illetve villamosenergia-hálózati csatlakozó kialakítására - tudatta Horváth Viktor.