„Az EU a józan ész helyett az ideológiai döntéseket favorizálja”

Czepek Gábor az EM, az Energiastratégiai Intézet, a Magyar Megújuló Energia Szövetség és a Széchenyi István Egyetem közös szervezésében megvalósuló A vidék energiája elnevezésű szakmai fórumon elmondta: az EU döntései nyomán „hihetetlen” pénzek áramolnak ki a kontinensről, aminek következtében romlott a versenyképesség és nincs pénz a zöld fordulatra.

Az államtitkár szerint a magyar kormánynak van egy négy pontból álló patrióta megoldása, amit, ha az EU megfogadna, legalább 40 százalékkal csökkenne a villany és a gáz ára. Az első, hogy a kevesebb zöld ideológia jegyében a 2030-as és 2050-es eszközök nélküli célokon az EU-nak enyhítenie kellene.

A második, hogy a szén-dioxid kvótát revízió alá kellene venni. Itt a gázüzemű erőműveket, különösen a kiegyenlítő piacon lévő gázüzemű erőműveket ki kellene venni a szén-dioxid kvóta hatálya alól. A harmadik egy európai tárolói program, a negyedik pedig az azonnali tűzszünet Oroszország és Ukrajna között - sorolta. Mindez komoly hatással lenne a villany és gázárakra Európa-szerte, így az EU vállalkozásai, köztük a magyarok is, ismét versenyképesekké válnának - mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy mindezek mellett vannak olyan megoldások is, amelyek segíthetnek helyben kikerülni vagy enyhíteni ezeket a globális folyamatokat.

Czepek Gábor hangsúlyozta: meggyőződésük, hogy az a patrióta energiapolitika, amit Magyarország képvisel, most ugyan még kevesebb hívet tud maga mögött, ez azonban meg fog fordulni pár éven beül, mert az összes energetikai krízis azt bizonyítja, hogy eszközként kell kezelni az energetikát, nem ideológiaként.

A zöld politikára kitérve kiemelte, hogy felelősek vagyunk a környezetünkért, de míg Magyarország zöld ügyeket lát, addig Brüsszel zöld ideológiát és e kettő között jelentős a különbség. Fontos megvizsgálni, hogy a zöld megoldások valóban óvják-e a bolygót, rendelkezésre áll-e az adott országban, területen és biztosítani tudjuk-e a függetlenségünket.

Az EU csak az elsőre koncentrál, de célokat nem határoz meg és eszközöket sem rendel a megvalósításhoz - mondta, hozzátéve, hogy az EU ma távolabb van a zöld fordulattól, mint 2021-ben. Az EU szankciós politikája nyomán egy szankciós felárat is fizetnie kellett, 2022-ben és 2023-ban 340 milliárd euróval fizetett többet, mint korábban - mondta.

Beszélt arról is, hogy a drámai energiaár-növekedést követően bár 2023 második felében és tavaly valamelyest csökkentek az energiaárak, de még mindig magas EU-szinten. Példaként említette, hogy egy európai vállalkozás háromszor többet fizet a földgázért, mint egy amerikai, villanyban négyszer többet, finomított kőolajért pedig kétszer többet, mint egy amerikai vagy egy kínai vállalkozás.

Czepek Gábor kitért arra is, hogy míg az orosz gázimport aránya a háború kitörése előtt 40 százalék volt, addig 2024-re 20 százalékra csökkent, aminek következtében szintén nőttek az energiaárak.

Az EU az orosz függőséget amerikaira cserélte - mondta. Hozzátette: Magyarország ehhez képest kiépített más beszerzési forrást, felpörgette a hazai gáztermelést és 1500 gázerőmű építéséről döntött a kormány.

Riz Gábor miniszteri biztos, az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban is kulcskérdés az energiaellátás biztonsága, a nemzeti önrendelkezés jogának elérhetősége és a versenyképesség javítása.

Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az innováció és a fenntarthatóság az energiaszektorban is kiemelt jelentőséggel bír, mert egyrészt új megoldásokat, másrészt megtakarításokat eredményezhet.