Európának versenyképességi fordulatra van szüksége

A konferenciát megnyitó beszédében Hankó Balázs kiemelte: azért van szükség versenyképességi fordulatra Európában, mert ha az Egyesült Államok adatait vesszük alapul, akkor látszik, hogy 1995-ben Amerika termelési hatékonyságának 95 százalékán állt Európa, mára azonban ez az arány nyolcvan százalékra esett vissza. Kontinensünk a kockázati tőkét tekintve mindössze öt százalékkal képviselteti magát a világpiacon, miközben az Egyesült Államok 52, Kína pedig negyven százalékkal. A világ ötven, technológiai szempontból legfejlettebb vállalata közül csupán négy van Európában – sorolta a kihívásokat a miniszter.

A tudományos teljesítményt tekintve 15 évvel ezelőtt Európa világszinten 25 százalékkal vette ki a részét, ez mára 18 százalékra esett vissza. Ezek az adatok önmagukért beszélnek – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hankó Balázs úgy értékelt: Európa széttöredezett, és csak a versenyképességi fordulat emelheti fel a régebbi szintre. Az úgynevezett magyar modell ebben segítséget nyújthat, annak alappiérei az innováció, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás. A magyar kormány célja, hogy az innovációs ráfordítások elérjék a GDP három százalékát, a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegek az utóbbi tíz évben megháromszorozódtak – emelte ki. A kutató-fejlesztő munkahelyek száma az utóbbi öt évben a kétszeresére emelkedett, hasonló a fejlődés a doktoranduszok képzésében is.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter beszélt arról is, hogy a magyar egyetemi modell megújítása sikeres, komoly eredmény az is, hogy a hazai egyetemek egyre szorosabb kapcsolatban vannak a vállalati szektorral, ami a kutatás-fejlesztés és az innováció záloga. Az egyetemi képzésbe bekerülők száma már két éve százezer felett van, a hallgatók fele vidéki intézményekben kezdi meg tanulmányait. Az ennek érdekében kialakított finanszírozási rendszernek köszönhetően 47 ezerrel növekedett a természettudományos szakokat választók száma – ismertette.

Jelezte, az ösztönzésük eredményeként az állam megrendelőként vesz részt a folyamatban, vagyis pénzügyileg is segíti tanulmányaikat, így a már képzésük idején, és annak végeztével nemzetközi szintű tudással rendelkező szakemberekre számíthat. A cél az, hogy a szakképzés duális rendszeréhez hasonlóan az egyetemi hallgatók a tanulmányaik mellett dolgozzanak is a szakterületükön, ezzel komoly szakmai tapasztalatot szerezhetnek, és bevételhez is juthatnak. A kormány elkötelezett abban, hogy a fiatal magyar munkavállalók itt, Magyarországon kezdjenek el dolgozni és családot alapítani – hangsúlyozta Hankó Balázs.

Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség – Hungarian Investment Promotion Agency (HIPA) – vezérigazgatója az eseményen elmondta, hogy az üzleti szolgáltató szektor töretlenül fejlődik Magyarországon, és immár a GDP három százalékát teszi ki. Az ebben a szektorban dolgozók száma már meghaladja a 110 ezret, és folyamatosan emelkedik. A kutatás-fejlesztés területén az utóbbi egy évben megkétszereződött az alkalmazottak száma – emelte ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa.

A konferencia megnyitóján köszöntőt mondott Lenk István, az ABSL Hungary elnöke, és Szabó Zoltán, az AmCham magyarországi elnöke is.