Ősztől újabb támogatások segítik a magyar családokat

A kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását célozva az EFOP_Plusz-6.3.1-23-2024 projekt forrásából a Magyar Államkincstár havonta ötvenezer, bizonyos esetekben, például az egyszülős családokban pedig 65 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt azoknak a munkába visszatérő szülőknek, akiknek a gyermekei bölcsődei, vagy napközbeni gyermekfelügyeleti ellátásban részesülnek. Speciális esetekben a támogatás visszamenőleg, 2023. április 1-jétől is igényelhető. A térítési díjra – amelyet több gyermek után is kérelmezni lehet – azok a vidéken élő szülők jogosultak, akiknek gyermekei bölcsődei, mini, családi vagy munkahelyi bölcsődébe járnak, illetve napközbeni gyermekfelügyeletben részesülnek. Első alkalommal igényelhetik a támogatást azok a szülők, akiknek gyermekei önkormányzati fenntartású bölcsődébe járnak.

Magyarországon ma már minden harmadik településen biztosított a bölcsődei ellátás, ami a kisgyermekes szülők munkavállalási esélyeire is pozitívan hat. A KINCS korábbi, a kisgyermekes édesanyák bölcsődeválasztási szempontjait vizsgáló kutatása szerint az édesanyák munkavállalása miatt egyre nagyobb szükség van a gyermekek bölcsődei elhelyezésére. A kutatásban részt vevő édesanyák ötven százaléka úgy nyilatkozott, hogy a gyermeke egy- és kétéves kora között, 45 százaléka pedig kétéves kora után szeretné igénybe venni a bölcsődei ellátást azért, hogy ismét munkába állhasson. Éppen az ő igényeikre reagál az új intézkedés, melynek értelmében az állam jelentős segítséget nyújt a dolgozó szülőknek.

A gyermekvállalás előtt álló vagy gyermeket nevelő családok támogatása érdekében a kormány október 1-jétől a speciális adózási formát választó egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők számára is új intézkedést vezet be, amely egyszerűbbé teszi a csok plusz, a falusicsok-kölcsön és a babaváró kölcsön igénybevételét. A könnyítés célja, hogy az önfoglalkoztatók számára is könnyebben elérhetőek legyenek ezek a konstrukciók. Esetükben korábban a hitelbírálat során csak a bevételük tíz-húsz százalékát vették figyelembe jövedelemként a bankok, de mostantól már a bevételeik legalább ötven százalékát kötelező lesz jövedelemként elismerni. A módosítás továbbá azt is lehetővé teszi, hogy az érintett körnek – kiegészítve a katás egyéni vállalkozókkal – az említett államilag támogatott kölcsönök felvételéhez az eddig elvárt két, illetve három év helyett egy év társadalombiztosítási jogviszony is elegendő legyen. Ezáltal még több család számára lesznek elérhetőek a családalapítást segítő, népszerű intézkedések, a falusicsok-kölcsön, a csok plusz vagy a babaváró kölcsön.

Az új intézkedések nagyszerű példái annak, hogy a kormány mindig a családok tényleges igényeihez igazítja a családtámogatási rendszer elemeit. A magyar családpolitika rugalmasan reagál a gyermeket vállaló vagy nevelő családok elvárásaira. Magyarországon immár 14 éve a családok az elsők.