Sokat javultak a romák foglalkoztatottsági mutatói

A roma népesség – amelynek mintegy négyötöde legfeljebb alapfokú végzettségű, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon, ami nem független roma népesség területi megoszlásától sem – állapította meg a Világgazdaság, hozzátéve: minden negatív hatás ellenére 2014 és 2021 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult, azaz erőteljes javulás volt tapasztalható, s ezt a fellendülést csak a járvány törte meg.

A romák munkanélküliségi rátája a 2014. évi 30,1-ről 2019-re 16,7 százalékra csökkent, az utóbbi két évben azonban ismét növekedésnek indult, és 2021-ben megközelítette a húsz százalékot. Mint a lap rámutatott: 2021-ben a 15–64 éves roma férfiak 57,8 százaléka volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak a 34,3 százaléka. Utóbbiban komoly szerepe van annak, hogy a roma nők nem roma társaikhoz képest jellemzően korábban és nagyobb számban vállalnak gyermeket.

Az elemzés mindezek mellett olyan problémákra is rámutat, minthogy a 18–24 éves roma fiatalok több mint hatvan százaléka korai iskolaelhagyó volt 2021-ben.

A foglalkoztatás javulása és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2014 és 2021 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetén 15 százalékponttal csökkent, de még mindig megközelíti a húsz százalékot, míg a nem romák körében öt százalék alatti a mutató.

A romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helyi munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. A romák döntő többsége, csaknem tíz százaléka Észak-Magyarországon élt 2021-ben, míg a legkevesebben közülük Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban laktak – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.