Gazdaság
Matolcsy György: 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulat indult
„Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben”
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.
„Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben” – mondta Matolcsy György.
Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.
Matolcsy György azt mondta: vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, „összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, „elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” - jelentette ki.
Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.
Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.
Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de amíg a jegybank „kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra”.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.
Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB „teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott - tette hozzá.
Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.
Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána „reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés - jelentette ki.
Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna „a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
Gazdasági bizottság: A jegybank eleget tett törvényi feladatainak
Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke elmondta: a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről.
Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen.
Azt is mondta: a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a Covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek 2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye.
Eközben a jegybank kamatemelési ciklust indított, és a kormánnyal egyeztetve 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság rendelkezésére két év alatt, ami a magyar gazdaság történetének legnagyobb támogatási programja volt.
Megemlítette, hogy a hazai bankrendszer az elhúzódó járványhelyzetben is stabil volt. A bankok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges forrásokat, továbbra is dinamikusan bővült a hitelállomány. A hazai háztartási hitelezés bővülése jelenleg az egyik legmagasabb az unióban - mondta a bizottsági elnök.
A jelentést követően vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentésének megvitatása az Országgyűlés szerdai ülésén.
Fidesz: A jegybank színes portfóliót alakított ki
Witzmann Mihály (Fidesz) a felszólalásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, újraindításához az unió élvonalába tartozó átoltottsági szint megfelelő alapot adott. Azt mondta: a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat.
A politikus rámutatott arra is, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt.
Ismertette, hogy a jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre. Ugyanakkor mérföldkőnek nevezte, hogy az Országgyűlés Európában elsőként adott a Magyar Nemzeti Banknak „zöld mandátumot”, amelynek segítségével hatékonyan támogathatta a zöld átmenetet.
Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelembe veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak.
Kiemelte az MNB ismeretterjesztő tevékenységét és kapcsolódva a fogyasztóvédelmi célokhoz elmondta: Pénzügyi Navigátor néven komplex tájékoztató rendszert alakítottak ki a lakosság számára.
Witzmann Mihály összegezve a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét, úgy fogalmazott: a mandátumaiból adott feladatokon kívül színes portfóliót alakított ki, például a digitalizáció fejlesztése, a lakossági tájékoztatás és a zöld hitelprogram terén.
DK: Fontos a tájékoztatás
Dávid Ferenc (DK) felszólalásában kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.
KDNP: A jegybank tegye a dolgát!
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.
Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre „vágják vissza” az inflációt - jelezte.
Felidézte, hogy a Covid-járvány után Európa éllovasa lett Magyarország a gazdasági újranyitást tekintve. 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg. A Gyurcsány-kormány idején az államháztartási hiány volt 7 százalék feletti - jegyezte meg. Hozzátette: eközben az átlagos növekedés az unióban 5,3 százalékos volt.
A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak - mondta.
Kitért arra, hogy a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.
A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia - értékelt.
Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette.
Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop.
A KDNP-s politikus rámutatott: a tavaly kitört háború új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A brüsszeli energia szankciók háborús és szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, az intézkedések 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből tavaly - mondta.
Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
Végül képviselői felszólalásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentéséről szóló vita az Országgyűlés szerdai ülésén
Fidesz: Indokolt a lakásállomány felújítása
Herczeg Tamás (Fidesz) arról beszélt: 2020-ban épült a legtöbb, 25 ezer lakás az elmúlt időszakban. Mint mondta: 2,1-2,2 közt van az egy lakásra jutó lakók száma, ennek alapján a szakemberek szerint nincs lakáshiány az országban. Azonban indokoltnak és szükségesnek látja a lakásállományt felújítani.
Zárszó
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke azt mondta: a jegybank egy sikeres országot, sikeres nemzetgazdaságot és egy folyamatosan felzárkózó Magyarországot szeretne látni.
A jegybank politikája stabilitást, biztonságot és esélyt jelent arra, hogy egy olyan reformkörnyezetet alakítsanak ki, amellyel a magyar gazdaság a 2010-es évtized után a 2020-as évtizedben is képes lesz egy valóban „nehezített pályán”, egy veszélyes időszakban folytatni gazdasági felzárkózását.
Az inflációról szólva jelezte: 2017-2021 közt az átlagos infláció a jegybank által kitűzött három százalék volt, majd ezután rövid idő alatt két válsághelyzettel - koronavírus-járvány, ukrajnai háború - is szembesült az ország, amelyeknek komoly következményei voltak a globális inflációs folyamatokra is.
Hozzátette: a világon ma több mint 50 országban van kétszámjegyű infláció.
Az MNB legfontosabb célja az infláció letörése, ennek kell alárendelni a gazdaságpolitika minden elemét, mert ha magas az infláció, az gátolja a növekedést és a gazdasági felzárkózás esélyét. Ehhez fegyelmezett és szigorú monetáris politikára van szükség - emelte ki.
Kitért a termelői költségek feletti fogyasztói árazás elleni fellépés fontosságára - amelyre korábban az MNB hívta fel a figyelmet -, mert a profit húzta infláció 2022 második felében akár három százalékponttal is emelhette az inflációt.
Virág Barnabás felhívta a figyelmet a pénzpiaci stabilitás jelentőségére, a koronavírus-járvány után másfél év alatt sikerült a 2019-es szintet elérni. A jegybank 11 ezer milliárd forintot biztosított a válságkezelésre, ez a hazai gazdaság szereplőinek széles körét elérte, és időközben befizetett 600 milliárd forint osztalékot - ismertette.
Hangsúlyozta: összességében a válságkezelés a koronavírus-járvány után gyorsan megtörtént, és ez jelentős tartalékot ad a jövőt illetően is.
Arról is beszélt, hogy az infláció letörésére irányuló monetáris politika hasonló hatással lesz a lakáspiaci árakra is. Az elmúlt négy-öt-hat év gyors lakásár-emelkedése a következő időszakban meg fog állni, és a lakbérek növekedési üteme is megtorpan - mondta.
