Gazdaság

Az egészséges élelmiszer kincset ér

Magyarország célja az volt a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy új irányt szabjon annak az átállásnak, amelynek az eredményeként az európai mezőgazdaság fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé válik – közölte Nagy István agrárminiszter a Romániai Biogazdálkodók 18. Konferenciáján szombaton a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, tudatta az agrártárca lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az egészséges élelmiszer kincset ér
A Romániai Biogazdálkodók 18. Konferenciája
Fotó: Agrárminisztérium

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a felelősségünk hatalmas, hiszen csak egy díszlet lesz a talaj, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra. Nagy István elmondta, az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma.

Az európai uniós tagállamok között hazánk érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5–3 százalékos aránynál. Kifejtette, az ökológiai gazdálkodás mint élelmiszer-termelési rendszer egyszerre tűzi ki céljául a talaj és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését. Komplex rendszer, amely ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. A biogazdálkodás követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek nagyságát, elérve ezzel a 10 százalékos arányt. Ezen célkitűzéshez egyebek mellett hozzájárul az is, hogy a most futó intézkedések befejezése után, 2025-től új, ötéves programot indít a tárca a Stratégiai Terv alapján.

A miniszter kitért arra is, hogy a mezőgazdasági termelést szintén a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talaj állapotát és vízháztartását vagy elősegítik a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra – húzta alá Nagy István.