Felülvizsgálta 2025-ig szóló felügyeleti stratégiáját az MNB

A Stabilitás és bizalom 2.1 címet viselő dokumentum szerint a stratégia alapértéke változatlanul a stabilitás és bizalom fenntartása a pénzügyi rendszer egészében. Kiemelt fókusz irányul – a jegybank 2022 májusában meghirdetett Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás programjával is összhangban – a továbbiakban is a felügyeleti stratégiában a fogyasztók védelmére, a fenntarthatósági szempontokra, illetve a digitalizáció kihívásaira adandó válaszokra.

A Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia 2019. végi elfogadását és végrehajtásának megkezdését követően nem sokkal később megjelenő Covid–19-járvány a korábbiakban előre nem látható mértékű gyors és határozott fellépést generált az MNB részéről. Az MNB felügyeleti jogkörében eljárva számos intézkedést hozott 2020 és 2021 folyamán a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint az intézmények sokkellenálló képességének megóvása érdekében. Ezen válságkezelő felügyeleti lépések nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdaság sikeres újraindításához.

2022 elején még a koronavírus-járványt követő gazdasági kilábalás és az ehhez kapcsolódó felügyeleti feladatok voltak meghatározóak, ám február vége óta az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg az egyes felügyelt szektorok és intézmények korábban előrevetített fejlődési pályáját. A korábban feltételezett piaci trendek és kockázatok jelentős mértékben átalakultak.

Mindezek alapján célszerű volt újra áttekinteni a felügyeleti prioritásokat és célokat, valamint hozzá kellett azokat igazítani az aktuális és újonnan előrejelzett piaci kockázatokhoz.

A piacok sokkellenálló képességének biztosítása érdekében alapkövetelmény, hogy megbízhatóan működő, egészséges mérlegszerkezettel, biztonságos tőkehelyzettel és megfelelő veszteségviselő képességgel rendelkező szereplők lássák el a pénzügyi közvetítői szerepet. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a gazdasági, piaci környezetből eredő kockázatok, illetve azok bekövetkeztének monitoringja, valamint a covid utáni világ tapasztalatainak beépítése a tőkeszükségletekkel és tőkeellátottság-előrejelzésekkel kapcsolatos modellekbe. Az MNB szerint szorosabb felügyeleti figyelem indokolt az intézmények ellenálló képességének növelése érdekében a kiberbiztonság és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kapcsán egyaránt.

A jövő pénzügyi IT-megoldások alkalmazhatósági keretfeltételeinek kialakítása létfontosságú a jogbiztonság és a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom fenntarthatósága érdekében, ezért az MNB informatikai témájú felügyeleti szabályozó eszközeinek felülvizsgálata és újak kiadása is indokolttá vált. Ezen túlmenően a piacot egyedi ügyekben és felmerülő aktuális kérdésekben is folyamatosan támogatni kell. A digitális pénzügyekre vonatkozó biztonságtudat erősítése érdekében a pénzügyi ökoszisztéma szereplői számára a saját felkészültségük és tudásszintjük szerint szükséges átadni a biztonságos digitális pénzügyekről szóló, releváns információkat.

A felügyelt intézmények számára fontos viszonyítási pontot jelent az MNB Zöld Programja. Ennek 2019-es kiadása óta jelentősen módosult a környezet: számos szabályozási változás mellett a fenntartható pénzügyek területe is dinamikusan fejlődött. Ezért a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságának elősegítése érdekében indokolt a Zöld Program felülvizsgálata, amely annak részletes visszamérési eredményein alapul. A felülvizsgálat révén a Zöld Program továbbra is iránytűként szolgálhat majd a hazai pénzügyi intézmények számára.

Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenységének keretében kiemelt figyelmet fordít a tisztességes szolgáltatói magatartás szektorszintű és egyedi elvárásainak összehangolására, a sérülékenyebb fogyasztók kiemelt védelmére, valamint a határon átnyúló pénzügyi tevékenységek kockázatának csökkentésére.

A határozott, időbeni felügyeleti fellépést segíti a felügyeleti stressztesztek továbbfejlesztése, a felügyeleti adatáramlás- és adattranszformáció-automatizálás, illetve az adatvagyon-gazdagítás. Ezek mellett kiemelt cél még a proaktív, kockázatokra fókuszáló felügyeleti kommunikáció és jogérvényesítés, továbbá a hatékony válságkezelési eszköztár erősítése.