Gazdaság
Húsz százalékkal nőtt a megtakarítással rendelkezők aránya
A válságra az emberek részben spórolással, részben a megtakarításaik növelésével reagáltak
Magyarázatképpen hozzáfűzte: a válságra az emberek részben spórolással, részben a megtakarításaik növelésével reagáltak, így készülnek fel a következő hónapok nehézségeire.
Megnőtt a népszerűsége az életbiztosításoknak, az egészségpénztári befizetéseknek és az egészségbiztosítási termékeknek, ami a biztonságra való törekvést mutatja – jegyezte meg.
A pénzintézet öngondoskodási indexe „példátlan módon” 3 ponttal, 37-re emelkedett stagnálást követően – ismertette vezérigazgató-helyettes. Ennek a hátterében a megtakarítások növekedésén túl például az energiával és a benzinnel való spórlás is megtalálható – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi tudatosság növekedése új jelenség, a covid alatt a megtakarítási szokások változása nem volt tapasztalható.
Nagy változásnak nevezte, hogy rövid távra komolyabban tartalékolnak az emberek: első helyre került a célok közül a váratlan helyzet, erre az emberek 36 százaléka tartalékol, 31 százalék a gyermekek jövőjére tesz félre, harmadik helyre pedig a lakás- és házfelújítás került.
A rövid távra, elsősorban néhány hónapra megtakarítók mellett az öt-tíz évre előre tervezők aránya is jelentősen, 8-ról 13 százalékra nőtt.
A gazdaság „brutális inflációs nyomás” alatt van, a megkérdezettek 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak, ha nem is nagy mértékben, de nőttek a költségei; a legdrasztikusabban az élelmiszerárak és a rezsikiadások emelkedtek, de a közlekedés területén, a vendéglátásban és az építőanyagok piacán is jelentős a drágulás – fejtette ki.
Jelezte továbbá, hogy a kutatásban résztvevők 95 százaléka változtatott fogyasztási szokásain, 37 százalék kisebb mértékben, 26 százalék nagyon jelentősen csökkentette kiadásait.
Rámutatott, hogy a spórolás és a fogyasztás visszafogása a válaszadók 55 százalékára nagyon, 41 százalékra pedig valamennyire jellemző. Az emberek leginkább a nagyobb kiadásokról – autóvásárlás, felújítás és utazás – mondanak le. A megkérdezettek 25 százaléka tervezi, hogy pluszmunkát vállalna a bevételei növelése érdekében, a tartalékok felélése és a hitelfelvétel egyelőre nem jellemző a lakosságra – tette hozzá.
Kovács Antal szerint ahogy a covidjárvány előrelépést hozott a digitális ügyintézés elterjedésében, úgy reményeik szerint a jelenlegi válság a pénzügyi tudatosságban eredményezhet nagyobb ugrást.
A régióban az emberek nagy része még mindig mástól, az államtól várja, hogy megoldja a problémáit, miközben tudja, hogy az öngondoskodás milyen fontos – figyelmeztetett a hosszabb ideje fennálló ellentmondásra.
A reprezentatívnak tekinthető kutatás országos szinten 1500, bankkapcsolattal rendelkező 18–70 év közötti ügyfél megkérdezésével zajlott szeptemberben. A pénzintézet 11 éve készít felmérést az öngondoskodás témakörében.