Stagnálást hozhat az orosz–ukrán háború az építőiparban

Az év elején még az építőipari termelés öt-hat százalékos növekedését prognosztizálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az orosz–ukrán háború tükrében azonban már stagnálásra számít. Az állami megrendelések jelentős, mintegy ötszázmilliárd forintos csökkenésével kalkulálnak, és a lakossági megrendeléseknél is stagnálásra számítanak – tájékoztatta az MTI-t tegnap a szakszövetség felmérésük eredményéről. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre nem csökken. A megrendelések emelkedését a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatják idén.

Kevésbé optimisták azonban a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban. A vállalkozások várakozásai szerint az építőanyagok ára 25 százalékkal, a fuvarköltség 23 százalékkal, az építési törmelék elszállításának és lerakásának ára 22 százalékkal fog emelkedni. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok esetében 29 százalékos, a faanyagoknál 28 százalékos áremelkedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó drágulással számolnak. Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán.

Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az ÉVOSZ négyszáz céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt el mögötte azonban az orosz–ukrán háború, amelyet a felmérésben részt vevő cégek nyolcvan százaléka jelölt meg akadályként.

A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették. A kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A lakásépítés területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony – az ÉVOSZ szerint öt-hat százalékos – kamattal nyújtani a hiteleket.

A felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások csaknem negyven százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt. A lízing is népszerű volt, tavaly a válaszoló cégek hatvan százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot.