Gazdaság
A járványhelyzet előtti időket idézi a kiskereskedelem júniusi teljesítménye
2013 nyarától a koronavírus-járvány hazai megjelenéséig, több mint 80 hónapon át folyamatosan javult a szektor teljesítménye. A tavaly áprilisi drasztikus visszaesést követően az idén júniusi az első havi adat, amely úgy mutat a korábbi évekre jellemző ütemű emelkedést, hogy annak mértékét veszélyhelyzeti intézkedések nem torzítják.
Az üzlettípusok közül hosszú idő után fordult ismét növekedőre a ruházati és az iparcikk boltok forgalma. A megélénkülő utazásokkal immár hónapok óta, egyre nagyobb arányban bővül a benzinkutaké. Az e-kereskedelem változatlanul őrzi az elmúlt esztendőben kivívott erős pozícióját. Az online és csomagküldő értékesítés havi teljesítménye a legutóbbi nyolc hónapból hatban haladta meg a korábban soha el nem ért 100 milliárd forintot.
Cseresnyés Péter hozzátette: „A foglalkoztatás rekordszinten van, közel 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, a reálkeresetek több mint 100 hónapja emelkednek. Ha az emberek bepótolják tudatosan visszafogott, elhalasztott vásárlásaikat, a kiskereskedelem 2021 második felében felülmúlhatja a válság előtti volumenét. A gazdaság és turizmus újraindítása komoly lökést adhat az ágazat újbóli fellendüléséhez. A háztartások fogyasztásának bővülése hasonlóképpen hajthatja Magyarország megerősödését” - idézte az államtitkár szavait az ITM közleménye.
Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH.
Ezzel a második negyedévben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 7,2 százalékkal nőtt a forgalom az első negyedévi 3,2 százalékos csökkenés után. Az idei első fél évben a változatlan áron számolt kiskereskedelmi forgalom 2,0 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyformán.
Júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,2 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a májusi 2,6 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,5 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,0 százalékkal emelkedett júniusban.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,0 százalékkal volt nagyobb forgalom, mint tavaly júniusban, míg májusban 8,7 százalékos volt az éves növekedés. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1 százalékkal nőtt. Csökkent a forgalom, 4,7 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben, 23,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben.
A használtcikk-üzletekben 31,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18,0 százalékkal nőtt a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,5 százalékkal nőtt.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal nőtt a forgalom.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1211 milliárd forint volt júniusban, ami a legnagyobb összeg ebben az évben, 5,7 százalékkal nagyobb az előző havinál és 14,2 százalékkal az egy évvel korábbinál.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az első fél évben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesboltok forgalma 1,5 százalékkal, a nem élelmiszertermék jellegű termékeket árusító üzleteké 3,1 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-fogyasztás 2,9 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél évit.
Elemzők: A kiskereskedelmi forgalom az újranyitást mutatja és emeli a második negyedévi GDP-növekedést
A kiskereskedelmi forgalom második negyedévi emelkedése a gazdaság újraindulását mutatja, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez, így megjelenik majd a GDP-adatokban is - így kommentálták a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arról írt, hogy az elemzői konszenzust felülmúló adat aligha nevezhető meglepetésnek. Egyrészt az előző évi viszonylag alacsony forgalom, másrészt pedig a teljes gazdasági nyitás hónapjában újra jelentős számú turista látogatott az országba a labdarúgó EB budapesti mérkőzéseinek köszönhetően.
Az ING elemzői azt feltételezik, hogy a fogyasztás rendkívül dinamikus növekedést mutat majd a második negyedévben, ami tükröződik majd a GDP növekedésében. A friss adatok alapján továbbra is úgy vélik, hogy megismételhető, sőt talán felül is múlható az első negyedévben látott 2 százalékos gazdasági növekedés az előző negyedévhez mérve.
Alapvetően az egy évvel korábbi alacsony adatokkal magyarázza a kiskereskedelmi forgalom a várakozásokat meghaladó növekedését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a közszféra béremelései. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabilizálódásában.
A Takarékbank elemzői szerint idén 3 százalék körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom, a járványhelyzet előtti szint elérése a második félévben várható. Jövőre azonban az idei év eleji alacsony bázis és a gyermeket nevelők számára tervezett szja visszatérítés hatására kétszámjegyű növekedésre számítanak. Mivel a járvány előtt a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adta a kiskereskedelmi forgalom csaknem 7 százalékát, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat.
A kiskereskedelemi forgalom júniusi növekedése a gazdaság újraindulását mutatja - állapította meg az MTI-nek küldött kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makragazdasági üzletágának vezetője.
A növekedés nem magyarázható bázisidőszak adatával, hiszen az előző év azonos időszakát nem jellemezte visszaesés. A kiskereskedelmi forgalom emelkedését segíti a harmadik hullám alatt elhalasztott fogyasztás bepótlása, illetve a korlátozások enyhítéséhez kapcsolódóan az átmenetileg bezárásra ítélt munkahelyek megnyitása. Az üzemanyagforgalom növekedése szintén a járvány enyhülésével áll kapcsolatban, az utazások számának növekedését, a turizmus élénkülését, illetve a távmunka csökkenését mutatja.
A kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben jelentős pozitív hatást gyakorolhatott a gazdasági növekedésre. A pozitív hozzájárulás a következő időszakban is megmaradhat, különösen ha nem lesz szükség a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások elrendelésére. Ezt támogathatja az is, hogy a foglalkoztatás magas szintre tért vissza, így ismét jellemző lesz a munkaerőhiány, amely felfelé hajtja a béreket.
