Gazdaság

A járvány legnehezebb időszakában is emelkedtek a bérek

Magyarországon a bérek a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában is emelkedtek, ezt támasztja alá, hogy az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600 forint volt, ami 9,4 százalékos növekedés éves összevetésben - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkozástatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a KSH legfrissebb adataira reagálva.

A járvány legnehezebb időszakában is emelkedtek a bérek
kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett
Fotó: gbpim.com

Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt.

Az előző havival megegyező 5,1 százalékos inflációval számolva a keresetek reálértéke egy év alatt 2,9 százalékkal nőtt az áprilisi 4,8 százalék után, amikor 10,1 százalékos volt a keresetek emelkedése.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402 900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben - ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek, döntően az egészségügyben dolgozok keresetének 41,1 százalékos emelkedése miatt.

A munkáltatók teljes körére, azaz nem csak a legalább öt embert foglalkoztató vállalatok és intézmények körére szűkítve, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak májusi bruttó átlagkeresete 419 ezer forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bruttó mediánkereset 10,2 százalékkal 332 ezer 700 forintra nőtt.

A vállalkozások teljes körében teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly májushoz mérve 328 ezerrel, 12,3 százalékkal nőtt.

Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Bodó Sándor kiemelte, a béremelkedések hátterében főként az áll, hogy 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról, 167 400 forintra, a garantált bérminimum 89 500 forintról, 219 ezer forintra nőtt. A minimálbér és a garantált bérminimum pedig a többi bért is felfelé tolta. Mindez mögött kormányzati döntések állnak, hiszen a munkaadókat terhelő járulékok folyamatosan csökkenek.

A béremelkedés folytatásához a jövőben új kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek új impulzust, új lendületet adnak, erről szól a mostani nemzeti konzultáció is, amelyben kérdés, hogy mi legyen a minimálbérrel és a garantált bérminimummal. Várhatóan ősszel, az év vége felé megszületnek azok a döntések, amelyek biztosítani tudják a további növekedést - mondta Bodó Sándor.

Átmeneti lehet a keresetek emelkedésének májusi lassulása az elemzők szerint

A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával - így kommentálták a legfrissebb adatokat az elemzők.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét.

A fizetések alakulása szempontjából Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a minimálbérrel jövőre és a későbbi években. Ha a napokban belengetett 200 ezer forintos szintre emelkedik fokozatosan, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a 3 százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex is ismét a pandémia előtti 7 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy májusban némiképp lassult, de továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon.

A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában májusra jelentősen lassult a bérkiáramlás emelkedése, bár a 6,7 százalékos éves bérnövekedés sem mondható csekélynek, különösen annak fényében nem, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.

A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában - vélekedett az elemző.

Az ING Bank szakértője szerint rövid távon további enyhe mérséklődést következhet a bérdinamikában. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot.

A munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ugyanakkor ennek egy részét kompenzálhatják. Az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. Virovácz Péter az egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, hogy lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor a 8 százalék feletti emelkedés továbbra is dinamikusnak tekinthető. Kedvező folyamatként emelte ki ugyanakkor, hogy májusban tovább emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében, ami a gazdaság újraindításához köthető.

Előretekintve a Századvég szakértője arra számít, hogy a béremelkedés üteme az év végéig fennmaradhat, illetve a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat. A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke, itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe.

Kapcsolódó írásaink