Korszerűsödő pályák

A kormány a gazdasági fejlődés motorjaként és a vidék megtartó erejeként tekint a vasútra. A cél, hogy utasbarát, innovatív, fenntarható, integrált és rugalmas vasúti közlekedés jöjjön létre Magyarországon. Ennek érdekében a következő európai uniós időszakban is hasonló nagyságrendű beruházások lesznek a hazai vasúthálózaton, mint a mostaniban – közölte a napokban Mosóczi László az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára. Elmondta, 2018 és 2023 között 1700 milliárd forint jut vasúti beruházásokra hazai és európai uniós pénzek igénybe vételével, ebből összességében 660 kilométeren történik felújíítás, 440 kilométer hosszú vonalat villamosítanak, és kétszáz kiloméren épül új nyomvonal vagy második (harmadik) vágány.

Mosóczi László elmondta ugyanakkor: számítani kell arra, hogy a következő uniós ciklusban 26 százalékkal kevesebb európai uniós pénz jut a közlekedésre mint a mostaniban. Ezzel együtt cél, hogy uniós társfinanszírozással együtt a következő hétéves időszakban legalább ezer milliárd forintot el tudjunk költeni a vasút korszerűsítésére. A pénz többségét pályafejlesztésre lehet fordítani, de a járműállomány is megújulhat. Utóbbi keret viszont meglehetősen szűkös, legalábbis az igénybe vehető európai uniós források esetében. Márpedig ha a MÁV-Start megrendeli mind a negyven emeletes motorvonatot – mint ahogy erről már megállapodtak a vonatokat gyártó Stadlerrel – akkor ennek finanszírozása csaknem kiteszi a rendelkezésre álló uniós keretet. Mosóczi László érdeklődésünkre elmondta, hogy a járműbeszerzéseknél elsőbbséget kap az emeletes motorvonatok, illetve a HÉV-szerelvények beszerzése.

A jelentősebb pályaberuházásokról elmondta: idén befejeződik a Kelenföld-Százhalombatta vonal felújítása, és a napokban elkészült a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti vasútvonal villamosítása, illetve kiépül Pusztaszabolcs-Dombóvár, valamint a Rákos-Újszász-Szolnok vonalon a központi forgalomirányító rendszer, amivel javulhat a vonatok pontossága. Jövőre fejezik be a pályaépítők a Rákos-Hatvan, a Százhalombatta-Pusztaszabolcs, és a Püspökladány-Ebes vasútvonal felújítását, és elkészül a városi villamosok által is igénybe vehető Tram Train vonal Szeged és Hódmezővásárhely között. Mint elmondta, a szaktárca javaslatot tesz a kormánynak a Hatvan-Füzesabony vonal korszerűsítésére. Az idei évben kezdődő munkák között említette az államtitkár az új debreceni intermodális terminál építését, a Püspökladány-Biharkeresztes vonal átépítését és villamosítását, a Déli vasúti híd korszerűsítését – itt harmadik új vágány is épül –, illetve a Szajol-Debrecen vonalon az európai szabvány szerinti vonatbefolyásoló rendszer, az ETCS2 kiépítését. Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy az új vasúti stratégia a vonatok elvárt sebességét is tartalmazza. E szerint a százezernél nagyobb lakosú nagyvárosokba Budapestről legalább 120-160 kilométeres sebességgel kell közlekedniük a vonatoknak, a százezer alattiakba pedig 100-120-szal. Mosóczi László említést tett a varsói gyorsvasút mellett a Budapest-Kolozsvár-Bukarest közötti nagysebességű vasút kiépítésének szükségességéről. Mint elmondta, ugyanakkor a magyar kormány elsődlegesnek tartja, hogy a gyorsvasút az erdélyi magyarlakta települések felé épüljön. Idén már közlekedik közvetlen járat Budapest és Munkács között, és az év végi menetrendváltástól pedig Eszékre is lesz ilyen. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a kiviteli tervek elkészültét követően megkezdte a repülőtéri vasút építésének engedélyezési eljárását. A tervek szerint új nyomvonal épül Kőbánya-Kispest és Monor között, illetve egy új állomás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnél.