Kettős hatású az olcsó török líra

– Nemrég Törökország recesszióba került. Ez mire vezethető vissza?

– Ennek alapjában véve két oka volt. Az egyik hosszú távú probléma: a török gazdaság nem tud kellőképp innovatív lenni, a termelékenységi szintjét a kihívásoknak megfelelően emelni és az energiafelhasználást csökkenteni. A másik ok konjunkturális: a török gazdaságnak nem áll rendelkezésre kellő hitel a megújításához, s ha igen, azok felhasználása nem a legjobb.

– Mitől zuhant történelmi mélypontra a török líra tavaly augusztusban?

– A török líra tavalyi áresése azért volt jelentős, s okozott nagyon kemény nemzetgazdasági devalvációt, mert a meglévő – s tulajdonképp kezelt vagy kezelni kívánt – gazdasági problémákra ránehezedett a Trump elnök protekcionista gazdaságpolitikájából következő világméretű nemzetivaluta-leértékelődés, s ezt fokozták még az akkori török belpolitikai élet bizonytalanságai. A török vezetők között komoly vita alakult ki a jegybanki kamatemelésről és annak mértékéről. A nemzetközi pénzpiacokon úgy tűnt, hogy Ankarának adósságszolgálatai teljesítéseivel nehézségei lehetnek. Ezen azonban egy nagy összegű katari hitel átsegítette a török gazdaságot, s a jegybank is kamatot emelt, s így a török pénzügyi élet megnyugodhatott.

– A török statisztikai hivatal közlése alapján az előző negyedévhez képest nőtt a bruttó hazai össztermék. Mit jelent ez most?

– Ez a növekedés a 2018. évi negyedéves adatok viszonylatában valósult meg. Az éves adatok alapján tudjuk, hogy a török gazdaságnak 2018 rossz éve volt. Míg 2017-ben a GDP növekedés 7,4 százalék volt. Ez 2018-ban – a már előbb említett okok miatt – 2,6 százalékra esett. Ehhez képest van növekmény 2019 első negyedében. Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen az ország önkormányzati választásokra készült, s annak még mindig nincs vége, mert június 23-án Isztambulban a választók ismét szavaznak arról, ki legyen a nagyváros főpolgármestere. A török gazdaság növekedési üteme általában nagy volt az elmúlt évtizedekben, szinte mindig jóval öt százalék fölött volt, amely következett a belső piac állandó bővüléséből, de a török üzletemberek külföldön is eredményesek voltak. A jelenlegi helyzetben az olcsó líra segíti a kivitelt, azaz exportösztönző. Ez azokon a területeken, ahol termékek török alapanyagból vannak, sikeres. A lakosságot és egyes iparágakat, s különösen a behozatalra épülő energia szektort a líra leértékelődése viszont rosszul érinti.

– Ankarának még mindig szüksége van a Nemzetközi Valutaalappal történő együttműködésre?

– Erről úgy gondolom, hogy komoly belső vita lehet a török pénzügyi vezetők között. A Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés azonban a török gazdaság- és pénzügypolitikába való beleszólást is jelentené. A jelenleg kormányon lévő erők szabadították meg Törökországot a nemzetközi pénzügyi élet gyámságától. Nem hiszem, hogy vissza akarnának menni abba a folyóba, amelyből egyszer már kiúsztak.

– Recep Tayyip Erdogan török államfő gazdaságpolitikájának, valamint az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi, illetve diplomáciai viszálynak milyen hatása van a gazdasági helyzetre?

– A török elnök arra törekszik, hogy Törökországban a liberális gazdaságpolitikát és a szociális piacgazdaságot egymással egyeztesse. A feladat nehéz, s többnyire a sikeres rétegek és szektorok túladóztatásához vezet. Trump elnök gazdasági protekcionizmusa Törökországot is érinti, mert a török vállalatok exportja az Egyesült Államokba jelentős. Úgy tűnik, hogy másként értelmezik Washingtonban és Ankarában az atlantista elköteleződést. Úgy gondolom azonban, hogy mindkét ország abban érdekelt, hogy megtalálja a modus vivendit és ezzel együtt a modus operandit is.