A csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése a cél

Még februárban állapodtak meg az EU-tagállamok abban, hogy 2024 és 2027 között legfeljebb ötvenmilliárd euró összegű finanszírozást nyújtanak Kijevnek. A pénz segít majd finanszírozni Ukrajna modernizációját és újjáépítését, valamint a lakosság számára zavartalan közszolgáltatások nyújtását és az EU-hoz való csatlakozáshoz szükséges, számos reform végrehajtását.

Ebből az összegből 33 milliárd eurót kötvénykibocsátásból, míg 17 milliárd eurót „vissza nem térítendő támogatásként” szerezhetnek be, amelyet az EU által a konfliktus kezdete után befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből lehet majd előteremteni. Moszkva többször is „lopásként” ítélte el a vagyonbefagyasztást és -elkobzást.

Persze feltételeket is megfogalmaztak: Kijevnek jelentősen meg kell erősítenie a jogállamiságot és a demokratikus intézményeit. A korrupciót évek óta az Ukrajnát sújtó egyik fő problémának tekintik, és az országot az elmúlt hónapokban több nagy visszhangot kiváltó katonai beszerzési botrány is megrázta.

Ezeket az aggodalmakat a Pentagon főfelügyelőjének múlt hónapban közzétett jelentése is megerősítette, amely az ukrajnai korrupciót „endemikusnak”, az ukrán kormányt pedig „az egyik legkevésbé elszámoltathatónak” nevezte Európában.

Eközben az Európai Külügyi Szolgálat által kiadott, Ukrajnáról szóló, 2023-as jelentés szerint az ország ugyan tett némi előrelépést a korrupcióellenes erőfeszítések fokozásában, de „folytatnia kell a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős bírósági határozatok hiteles nyilvántartásának kiépítését”.