Az orosz vagyonnal kapcsolatos vita válságtalálkozót indított el

Belgium vonakodott jóváhagyni a Bizottság által felvetett tervet, amely szerint szankcionált orosz forrásokat kellene felhasználni Ukrajna támogatására anélkül, hogy véglegesen lefoglalnák a készpénzt, mivel a szóban forgó pénzeszközöket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi cég kezeli.

Bart De Wever miniszterelnök attól tart, hogy kormányának vissza kell fizetnie Moszkva milliárdjait, ha a Kreml ügyvédeinek serege pert indít a kezdeményezés miatt. Az EU-vezetők októberi találkozóján De Wever erősebb biztosítékokat követelt az EU-vezetőktől, hogy megvédjék országát a kezdeményezésből eredő pénzügyi és jogi kockázatoktól.

A pénteki döntő ülésre azután került sor, hogy a pénzügyminiszter-helyettesek kedden nem tudtak előrelépést elérni a jóvátételi kölcsönről szóló tárgyalásokon, a Bizottság pedig figyelmeztetett, hogy fogy az idő.

„Minél tovább halogatjuk a helyzetet, annál nagyobb kihívást jelent majd. Ez kérdéseket vethet fel néhány lehetséges áthidaló megoldással kapcsolatban” – mondta Valdis Dombrovskis gazdasági biztos kedden újságíróknak a bolgár fővárosban, Szófiában.

Ukrajna jövőre költségvetési hiánnyal néz szembe, ha tavaszig nem érkezik meg a pénz. Az orosz eszközök felhasználásáról szóló megállapodás hiányában a Bizottság arra figyelmezteti az uniós kormányokat, hogy saját pénztárcájukból kell majd fenntartaniuk Kijevet – és erre kevés az étvágy, miután egy súlyos világjárvány tönkretette a nemzeti költségvetéseket.

„Hogyan fogunk 140 milliárd eurót kivenni az európai költségvetésekből az évnek ebben a szakaszában?” – kérdezte egy pénzügyminiszter-helyettes, aki csalódottságát fejezte ki Belgiummal kapcsolatban, és – a cikkben szereplő többiekhez hasonlóan – névtelenséget kapott, hogy szabadon nyilatkozhasson. „Nincs rá mód.”

A Bizottság egy feljegyzést fog benyújtani Belgiumnak Ukrajna alternatív finanszírozási lehetőségeiről, amelyek uniós hitelfelvételt is magukban foglalnak. A remény az, hogy De Wever, aki szintén pénzügyi nehézségekkel küzd, engedni fog, amint látja, hogy nincsenek más járható utak.

De Wever a maga részéről felvázolta, hogy mit kellene tennie ahhoz, hogy Belgium támogassa a tervet.

Először is, Belgium el akarja hárítani annak a veszélyét, hogy Magyarország – vagy más ország – megvétózná a szankciókat.

Az EU-nak félévente egyhangúlag újra kell engedélyeznie az Oroszország elleni szankcióit.

A Bizottság azon dolgozik, hogy semmissé tegye a vétót, és biztosítsa Belgium számára a szükséges hosszú távú jogbiztonságot ezen a téren.

Másodszor, Belgium azt szeretné, ha más EU-tagállamok is osztoznának a kockázatban.

A Bizottság többször is kijelentette, hogy Ukrajnának csak akkor kell elkezdenie a 140 milliárd eurós kölcsön visszafizetését, ha Oroszország leállítja a háborút és jóvátételt fizet. A belgák azonban azt szeretnék, hogy az EU fővárosai pénzügyi garanciákat nyújtsanak a kölcsönre, ha Oroszország befejezi a háborút és visszaköveteli vagyonát – vagy ha a Kreml ügyvédei meggyőzik a bíróságot arról, hogy Moszkvának vissza kell fizetnie a kártérítést.

Még ha minden uniós ország nemzeti garanciát is nyújtana, Belgium biztos akar lenni abban, hogy az ilyen kifizetések azonnal megtörténnek. A Bizottság azt javasolta, hogy bármely olyan országnak kölcsönt nyújthasson, amelyik nehezen tud azonnal készpénzt biztosítani. Ez a megközelítés azonban növelné az ország adóssághalmazát, ami népszerűtlen kilátás olyanok számára, mint Franciaország és Olaszország.