A vidék erősítésével lesz ütőképesebb Európa

A biogazdaság ebben a szövegösszefüggésben a szárazföldről és tengerből származó, megújuló biológiai erőforrások (biomassza) – például termények, erdei termékek, halak, állatok és mikroorganizmusok – élelmiszerek, anyagok és energia előállítására történő felhasználását jelenti. Ez a körforgásos folyamat az, ami egyértelmű lehetőségeket rejt magában az EU előtt álló mai kihívások – köztük az éghajlatváltozás, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés és az élelmezésbiztonság – kezelésében. A vidéki területek biogazdaságának előmozdítása Svédország prioritása, különös tekintettel a munkahelyek teremtésére és a vidék megújulásának ösztönzésére kínálkozó lehetőségekre – hangsúlyozta Peter Kullgren svéd vidéki miniszter az uniós agrárminiszterek tanácsülésén kedden.

A tanácsülésen megfogalmazott következtetéseikben az uniós szakminiszterek kiemelték azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a biogazdaság játszhat az európai zöldmegállapodás környezetvédelmi és éghajlati céljainak elérésében, ugyanakkor versenyképesebbé teheti az EU-t, segíti a fosszilis tüzelőanyag-függőségről való átállást, és erősíti az élelmezésbiztonságot az orosz–ukrán háború árnyékában. A miniszterek ennek kapcsán rámutattak a kutatás és innováció előmozdításának, valamint a tudományos fejlődés és az iparpolitika közötti összhang javításának a fontosságára. A testület pedig különösen hangsúlyozta a biogazdaság jelentőségét a vidéki és tengerparti területek regenerációjának elősegítésében, szintén az innováció ösztönzésével és munkahelyek teremtésével.

A következtetések politikai iránymutatást adnak az Európai Bizottság és a tagállamok számára az európai biológiai gazdaságban rejlő lehetőségek fejlesztéséhez. A tagállamok szerint ugyanakkor szükség van a regionális és helyi sajátosságok felismerésére és kiaknázására, valamint a fiatalabb generációk bevonására a biogazdasághoz kapcsolódó készségek és képzések előmozdítása révén a vidéki közösségekben. A miniszterek különösen azt vizsgálták, hogy a gazdálkodók és az erdőgazdálkodók milyen mértékben járulhatnak hozzá a körkörös biogazdaság uniós szintű előmozdításához. Felhívták a figyelmet az agrár-élelmiszeripari hulladékban rejlő lehetőségekre az alternatív, bioalapú erőforrások előállítása terén, valamint a nem hagyományos vízforrások öntözésre való felhasználására. Kiemelték az erdőalapú szektor jelentőségét a biogazdaságban, továbbá a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét.

Miközben üdvözölték az Európai Bizottságnak az EU biogazdasági stratégiájának végrehajtásáról szóló jelentését, a miniszterek számos ajánlást fogalmaztak meg az európai biogazdaságban rejlő lehetőségek fellendítésére. Felszólították továbbá az Európai Bizottságot, hogy jobban integrálja a biogazdaságot az összes szakpolitikába, és biztosítsa a szakpolitikák koherenciáját. Emellett segítse elő a tudásátadást a kevésbé fejlett régiók és vidéki területek felé, valamint frissítse az EU biogazdasági stratégiáját és a kapcsolódó cselekvési tervet, illetve végezzen mélyreható értékelést az uniós szinten meghozott intézkedésekről. A miniszterek azt is megjegyezték, hogy a biogazdaság a megreformált közös agrárpolitika (KAP) szerves részét képezi, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon, hogyan építették be azt nemzeti stratégiai terveikbe a tagállamok.