Európai Unió
Kevesebb vegyszert akar az EU a növényekre
Az Európai Bizottság közzétette a bevált gyakorlatok eszköztárát
Az adatbázis mintegy 1300 példát tartalmaz gyakorlatra, technikára és technológiára az uniós és nemzetközi szinten megállapított nyolc integrált növényvédelmi (IPM) elv mentén, mint például a vetésforgó alkalmazása és a kiegyensúlyozott műtrágyázás, a károsító szervezetek megfigyelése, a célzott és csökkentett kijuttatás, és ami még fontosabb, a preferencia.
Kártevőirtás kevesebb vegyszerrel
Az adatbázis 273 „növényspecifikus iránymutatást” is tartalmaz, amelyeket a tagállamok nemzeti hatóságai és állami szervei dolgoztak ki a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv (SUD) szerinti IPM-követelmények végrehajtása érdekében. A gyakorlatoknak ez a két évnyi munka nyomán kialakított áttekintése azt mutatja, hogy az IPM alkalmazási és végrehajtási lehetőségei nagyon változatosak az EU tagországokban. Valamennyi példát nemzeti nyelven, angol nyelvű rövid bevezetéssel mutatják be. Ennek az eszköztárnak az a célja, hogy ösztönözze a nemzeti hatóságokat, mezőgazdasági tanácsadókat stb. az IPM-megközelítések kidolgozására és végrehajtására, miután azokat a helyi/regionális mezőgazdasági és agroklimatikus viszonyokhoz igazították. A JRC erőforrás-gazdaságtani adatmodellező platformján (DATAm) található adatbázist rendszeresen további példákkal frissítik.
Ezzel a széleskörű áttekintéssel párhuzamosan egy uniós tanulmány feltárja a jelenlegi IPM-gyakorlatokat és azok lehetőségét a vegyi peszticidektől való függőség csökkentésében, a végrehajtás költségeit és általános hatékonyságukat. Az elemzők megvizsgálják a peszticidhasználattól való függőség csökkentését befolyásoló kulcstényezőket, valamint az ezzel kapcsolatos fő akadályokat és mozgatórugókat is. Úgy tűnik, hogy a civil társadalom nyomása, az ösztönző szabályozási keret és a kedvező gazdasági környezet, mind a peszticidek használatának csökkentését ösztönzik. Ez a csökkentés gyakran akkor működik a legjobban, ha más célokkal, például talajvédelmi gyakorlatokkal, a műtrágyahasználat csökkentésével és olyan ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításával kombinálják, mint például a beporzók megőrzése vagy a természetes élőhelyek (például sövények) helyreállítása.
Kevés az életképes alternatíva
A hagyományos gyakorlatokkal szembeni életképes és megfizethető alternatívák nem megfelelő száma továbbra is a fő akadály a peszticidektől való függőségünk csökkentésében. Az egyes alternatív módszerekből eredő esetleges költségek kezelésére ugyanakkor lehetőséget jelenthet berendezések vagy szerződéses megoldások kollektív vásárlása. Az integrált védekezés sikeres végrehajtásának fokozásához kulcsfontosságú azonban az összes létező alternatíva és új technológia információs és terjesztési intézkedései révén nyújtott nemzeti és uniós szintű támogatás. A jelenlegi eszköztár az IPM gazdálkodók általi használatának előmozdítására és támogatására irányul.
A Farm to Fork, azaz „a farmtól az asztalig” stratégia két célt fogalmaz meg a peszticidek csökkentésével kapcsolatban: 2030-ig a vegyi növényvédő szerek használatának 50 százalékos, valamint műtrágyahasználat 20 százalékos csökkentését. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv (SUD) előírja azokat a feltételeket, amelyeket a nemzeti hatóságoknak meg kell határozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a peszticidek fenntartható használatát a gazdálkodók és egyéb hivatásos felhasználók körében. Ez magában foglalja az integrált kártevő-szabályozási (IPM) megközelítések alkalmazását is, amelyeket nyolc általános elv tartalmaz. A „farmtól az asztalig” stratégia hátterében és az SUD-célok végrehajtásának megerősítése érdekében az Európai Bizottság 2022 júniusában rendeletjavaslatot fogadott el, amely felváltja az SUD-t. Uniós célokat határoz meg a peszticidek csökkentésére vonatkozóan, és nemzeti célokat, valamint konkrétabb követelményeket a felhasználók szintjén, beleértve az integrált növényvédelemre vonatkozó növényspecifikus szabályokat.
Az új KAP szerepe
Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája (KAP) számos eszközt tartalmaz a gazdálkodók számára a peszticidek használatának csökkentése érdekében. A KAP első pillére alá tartozó ökorendszerek legalább 48,5 milliárd eurós költségvetést biztosítanak a környezetvédelmi és éghajlati gyakorlatokra, beleértve a peszticidek csökkentését és a biogazdálkodást is. A KAP második pillére (vidékfejlesztés) szerinti irányítási kötelezettségvállalások legalább 21,14 milliárd eurós tervezett uniós költségvetéssel rendelkeznek, a nemzeti társfinanszírozással kiegészítve. A KAP második pillére a precíziós gazdálkodásba irányuló beruházásokat is támogathatja, amelyek szintén hozzájárulnak a peszticidek csökkentéséhez.
A KAP piaci intézkedései az olyan ágazatokban, mint a gyümölcs-, zöldség- vagy borágazat finanszírozhatnak kollektív fellépéseket az olyan gyakorlatok előmozdítására, mint az integrált növényvédelem vagy az integrált termelés, valamint az ökológiai termelés. A mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok keretében a tagállamoknak tanácsot kell adniuk a gazdálkodóknak számos kérdésben, például a peszticidek fenntartható használata tekintetében. A tanácsadás létrehozása és felhasználása a KAP második pilléréből is finanszírozható, például az Európai Innovációs Partnerségen (EIP-AGRI) keresztül.