Európai Unió

Az Erasmus-program felfüggesztésével öngólt rúgott Brüsszel

A brüsszeli döntéshozók vélhetően a magyar kormányra akartak nyomást gyakorolni, de valójában az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket korbácsolták fel – derül ki egy felmérésből.

Az Erasmus-program felfüggesztésével öngólt rúgott Brüsszel
Érthetetlen az Erasmussal kapcsolatos brüsszeli álláspont
Fotó: Projects/University of Pécs

Leginkább a fiatalokat háborította fel az Európai Unió, amikor kilátásba helyezte az Erasmus-program hazai felfüggesztését – derül ki a Társadalomkutató múlt heti felméréséből, amelyet a Mandiner közölt. A kezdeményezésről értesülők 65 százaléka, azon belül a 18–29 éves korosztály 77 százaléka elítéli a magyar diákok uniós egyetemeken való tanulását támogató program felfüggesztését.

Az Erasmus-program Magyarországi felfüggesztése bombahírként robbant be két hete, ezért nem meglepő, hogy a magyar társadalom minden csoportjának többsége azt állította a múlt heti felmérés során, hogy értesült a brüsszeli nyomásgyakorlásról. Arra a kérdésre, hallottak-e arról, hogy az Európai Unió az Erasmus-program magyarországi felfüggesztését kezdeményezte, a válaszadók 62 százaléka felelt igennel, azaz három megkérdezettből majdnem minden második.

A kezdeményezés magas hírértéke abban is tükröződik, hogy sokan véleményt is tudtak alkotni az ügyről. Arra a kérdésre, hogy „mindent egybevetve” jól döntött-e az Európai Unió, amikor kezdeményezte a magyar diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-program felfüggesztését, az összes megkérdezett 62, a hírt ismerők körében 65 százalék felelt nemmel. Ez azt jelenti, hogy az Erasmus-program magyarországi felfüggesztésének kilátásba helyezésével közel ötmillió magyar ellenérzését váltotta ki a bizottság.

A kutatási eredmények összesítése
A kutatási eredmények összesítése
Fotó: Társadalomkutató

Mindezt hangsúlyozottan támasztja alá, hogy különösen a fiatal felnőttek (18 és 29 év közöttiek), az Erasmus-program potenciális haszonélvezői körében magas a brüsszeli nyomásgyakorlás elutasítottsága. A fiatalok körében azok, akik hallottak a felfüggesztésről, lényegében ötből négyen (77 százalék) helytelenítették azt.

A Társadalomkutató készítette a „Magyar Ifjúság 2020” kutatást. Ennek adataiból az derül ki, hogy az akkor 15-29 éves fiatalok közül mintegy 100 ezren (a teljes ifjúsági minta nyolc százaléka) tervezett külföldön tanulni. Az Erasmus-program esetleges felfüggesztése tehát akár százezer fiatal tanulási terveit nehezítené meg.

A brüsszeli döntéshozók vélhetően kezdeményezésükkel a magyar kormányra akartak nyomást gyakorolni, de valójában az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket korbácsolták fel. Az Európai Unió által finanszírozott Eurobarometer-kutatás szerint a 15 és 24 év közötti magyarok 69 százaléka (a teljes népesség 56 százaléka) bízik az Európai Unióban. Miközben tehát a magyarok és különösen a fiatal magyarok általában inkább EU-pártiak, ebben a kérdésben, különösen a fiatalok többsége EU-kritikus. Mindez aligha lehetett a brüsszeli döntés szándéka.

Érdekesség még, hogy a magyar társadalomra jellemző politikai polarizáció ebben a kérdésben csak mérsékelten érvényesül. Kevésbé meglepő, hogy magyar kormánnyal elégedettek 76 százaléka elítéli az Erasmus-program felfüggesztéséről szóló EU-döntést (4 nem). Az azonban figyelmet érdemel, hogy a magyar kormánnyal elégedetlenek megosztottak: 42 százalékuk elítéli a brüsszeli döntést, 38 százalékuk nem. Nincs tehát olyan csoportja a magyar társadalomnak, amely az Erasmus-ügyben Brüsszel oldalán állna.

Kapcsolódó írásaink