Ezek a pontos gyermekszegénységi mutatók

A tények közé sorolta, hogy a KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya hazánkban. Ilyen alacsony érték egyetlen uniós országban sincs.

A 18 év alatti gyermekek 22,9 százaléka élt szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával 2023-ban, az unió átlaga pedig 24,2 százalék százalék. A 2024-es évi adatunk is 22,9 százalék maradt.

A KSH nemrégiben tényleg végzett egy nagyrevíziót a 2018-2023 közti évekre, amelynek keretében újraszámolta a 2022-es népszámlálás adataival átsúlyozva ezt a mutatót is. (A revízió előtt ez a szám 21,1 százalék volt, de az újrasúlyozott érték is az uniós átlag alatt maradt.)

Hozzátette, 2010-ben még 40,4 százalékon álltunk. A 2010-2023 közti 17,5 százalékpontos javulásunk a 2. legnagyobb a tagállamok között Lettország után. Ez kimagaslóan jó, korábban soha nem látott mértékű javulás.

A gyermekek közül a súlyos nélkülözésben élők aránya 2010-ben még 30, százalék volt, 2024-re 10,5 százalékra mérséklődött.

Kijelenthető, hogy több, mint 300 ezer gyermek tudott átlépni a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül a középosztályba - jegyezte meg Szalai Piroska.

Ilyet csak a kiváló magyar családtámogatási rendszerrel, a nők és az édesanyák foglalkoztatásának jelentős bővülésével, valamint a reálkeresetek szintén kimagasló növekedésével tudtuk elérni - hangsúlyozta.

2016 óta mindössze két olyan esztendőnk volt, amikor a családtámogatások nélkül számolt, tehát az egyedülálló gyermektelenek nettó átlag keresetének emelkedése ne lett volna benne az unió legjobb 5 országa között, tavaly a 3. helyen álltunk. Ha a családi adókedvezményt és az édesanyák adómentességét is figyelembe vettük volna a nettó átlagkereset számításnál, még jobb lenne a helyzet.

A 20-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2024-ben 77,1 százalék volt, ami a 6. legnagyobb már az unióban, a javulásunk 2010 óta Málta után a legnagyobb, az uniós átlag mindössze 70,8 százalék.

A műsorvezető tévedett akkor is, amikor azt állította, hogy minden ötödik gyermek él mélyszegénységben - írta. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a mutató nem a mélyszegénységben élőket méri, hanem azokat, akik a fenyegetésben, azaz kockázattal élnek. A mélyszegénységet nem vizsgálja sem az EU, sem az OECD összehasonlítható, standard mutatóval. A mélyszegénységnek nincs elfogadott egységes definíciója. A különféle kutatók eltérő módon értelmezik a mélyszegénység fogalmát ezért mindenki más számokról beszél, így nem lehet ilyen összehasonlításokat végezni. Ezért fejlesztette ki a kilencvenes években az unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató komplex mutatót.

Szalai Piroska összegezte: hazánkban kisebb az uniós átlagnál a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya, a mi javulásunk a 2. legnagyobb. Több, mint 300 ezer gyermek tudott kilépni a fenyegetettségből. Tehát nem kirívóan rossz, hanem kiváló a magyar javulás! Minden más álhír! Ne dőljünk be az álhíreknek! Kérem, segítsétek az álhírek helyett a tényeket terjeszteni! - fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.